Magyar mint idegen nyelv tanárok instrukcióadási szokásai

Egy kérdőíves vizsgálat eredményeinek bemutatása

Absztrakt

A tanulmány célja a felnőtteket oktató magyar mint idegen nyelv tanárok instrukcióadással kapcsolatos szokásainak vizsgálata. A kérdőíves vizsgálatban 49, öt évnél több tanítási tapasztalattal rendelkező, Magyarországon, felnőtteket (is) oktató magyar mint idegen nyelv tanár vett részt, akik egy gyakoriságot ábrázoló, ötfokozatú Likert-skála segítségével válaszoltak instrukcióadással kapcsolatos kérdésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy összefüggés van a csoport nyelvtudásszintje és a közvetítőnyelv használata között, azonban kezdő szinten nem egységes a válaszadók véleménye a közvetítőnyelv használatával kapcsolatban. A válaszadók a legtöbb esetben a diákok nyelvi szintjén vagy alatta fogalmazzák meg instrukcióikat, és igyekeznek bemutatni az aktuálisan tanult grammatikai formát az instrukciókban. Az instrukcióigék vizsgálata arra világított rá, hogy mindhárom grammatikai mód megjelent, a legtöbben a kijelentő módot és a felszólító módot részesítik előnyben, a feltételes módot pedig a válaszadók 38%-a soha nem alkalmazza. Az óratervezés során csekély hangsúlyt kap az instrukciók előzetes lejegyzése. Meglepő eredmény, hogy a vizsgálatban részt vevő, kevesebb tanítási tapasztalattal rendelkező tanárok tudatosabbnak érzik magukat a tapasztaltabb tanároknál.