A hadiárvákra vonatkozó jogi szabályozás a két világháború közötti Magyarországon

Absztrakt

A tanulmány a hadiárvák jogi szabályozásának két világháború közötti fejlődését vizsgálja Magyarországon jogtörténeti szempontból. A bevezető rész bemutatja a hadigondozás történeti hátterét, kiemelve a hadbavonultak családjának támogatását érintő törvényi rendelkezéseket. Az első világháborút megelőző jogszabályok a háború kitörését követően gyorsan elavulttá váltak, és a háborús események rávilágítottak hiányosságaikra is. A tanulmány a nem hivatásos katonák árváinak helyzetére összpontosít, ismertetve a magyar szabályozás folyamatos változásait, valamint az állami gondoskodás fejlődését. Nemzetközi példák – osztrák, német, olasz és francia modellek – segítségével kirajzolódnak a magyar hadigondozás sajátosságai. A hazai hadiárvagondozás kezdetben rendeleteken alapult, majd az 1933. évi VII. törvénycikk (Hrt.) megalkotásával nyert törvényi szintű szabályozást. A tanulmány kitér a trianoni békeszerződés utáni revíziós törekvések hatására, valamint az újonnan visszacsatolt területeken életbe lépő szabályokra a hadiárvákat érintően. A korszak végére a hadigondozás túllépett a szociális segélyezés szintjén, és az állami gyermekvédelem részévé vált. Az 1941-es módosítása a Hrt.-nek bővítette a jogosulti kört, lehetővé téve a törvény hatálybalépése után született gyermekek hadiárvává minősítését tekintettel a második világháború kitörésére.