A Heidegger–Cassirer vita fő kérdései, különös tekintettel a szabadságproblémára

Absztrakt

Jelen tanulmány a neokantiánus Ernst Cassirer és a fundamentálontológia programját kidolgozó Martin Heidegger közti vita filozófiatörténeti jelentőségét vizsgálja az emberi létmód filozófiai lényegére tekintettel, a szabadság problémájára fókuszálva. Heidegger értelmezői módszere legvilágosabban a Kant és a metafizika problémája című műben fejeződik ki. Koncepciója szerint Kant törekvése, amely az ember lényegfogalmának rögzítésén keresztül a metafizika egészének megalapozására irányul, A tiszta ész kritikájának első kiadására támaszkodva, a transzcendentális képzelőerő tevékenységéből és a hozzá kapcsolódó sematizmus-tanból kiindulva érthető meg. Heidegger amellett érvel, hogy Kant valódi célja nem az emberi megismerés a priori szerkezetének és törvényeinek konstitúciója, hanem az egzisztencia eredendő végességének feltárása, mely által a szabadságprobléma az eredeti kanti koncepcióhoz képest alapvetően eltérő módon értelmeződik.