Kant inkompatibilis kompatibilizmusa

Absztrakt

Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy A tiszta ész kritikájának harmadik antinómiája alapján milyen álláspontot tulajdoníthatunk Kantnak szabadság és természet okságának viszonyát illetően. Amellett érvelek, hogy Kantot nem tekinthetjük megszorítások vagy elméletének eltorzítása nélkül kompatibilistának vagy inkompatibilistának.

Ezt a következő három eredménnyel támasztom alá. 1) Már Kant célkitűzésében olyan kettősség található (inkompatibilista fogalmak kompatibilitásának kimutatására törekszik), mely ellehetetleníti az elmélet egyértelmű besorolását. 2) Ez a kettősség megoldására is jellemző, hiszen az egy inkompatibilista és egy kompatibilista lépésből áll. Előbbi szabadság és természet éles elválasztása, utóbbi a két okság kibékítése az empirikus és intelligibilis karakter fogalmaival. A megoldás kettősségét tovább erősíti, hogy a két karakter viszonyát a transzcendentális distinkció természete határozza meg. 3) Ráadásul a transzcendentális szabadság pusztán negatív fogalma nem teszi lehetővé, hogy a teoretikus ész egyértelműen tisztázhassa szabadság és természet okságának viszonyát.