A lehetetlen kísértése – Kafka és Kierkegaard
DOI:
https://doi.org/10.54310/Elpis.2025.2.9Kulcsszavak:
Kafka, Kierkegaard, végtelen, véges, átmeneti lét, a hit paradoxonaAbsztrakt
Kafka és Kierkegaard hasonlóságára az egzisztencialista filozófia óta sokan felfigyeltek. Bár kettejük viszonyában a külsőségek (az apai szigor, a felbontott jegyeségek, a testiséggel való problémák és az írásszenvedély) látványos párhuzamokat teremtenek, a belső konfliktusaik eltérő megoldási kísérletei a döntőek. Kafka züraui tartózkodása alatt olvasta Kierkegaard korai műveit, amelyek közül a Félelem és reszketést értékelte magasra. Kezdeti csodálatát azonban hamar felváltotta a távolságtartó idegenkedés. Kritikusan közelített Ábrahám alakjához, valamint a könyv kulcsfogalmaihoz, így a dialektikus konstrukcióhoz, a végtelen rezignáció lovagjához és a hit lovagjához, illetve a hit paradoxonához. A tanulmány az Ábrahám-értelmezések középpontba helyezésével vizsgálja meg a két szerző álláspontjának különbségét. Ugyanakkor rávilágít arra, hogy a szerzői-elbeszélői alakok mindkét esetben az átmeneti lét által nyitnak új lehetőségeket a gondolkodás végtelen tere számára.







