A filozófiai problémák mint inkonzisztens propozícióhalmazok. Tőzsér deduktív érve a szkepszis mellett

Absztrakt

Tőzsér János metafilozófiája elsősorban a disszenzusból vett érvvel összefüggésben vált ismertté. A filozófiai problémák természetéről szóló fejtegetései általában kevesebb figyelmet kapnak, pedig ezek nemcsak azért érdekesek, mert egykor kényszerítő erővel voltak hívatottak bizonyítani a szkeptikus álláspont helyességét, hanem azért is, mert Tőzsér a szkepszisről való lemondását követően sem szakított minden ide köthető felismerésével. Ezek szerint a filozófiai problémák olyan inkonzisztens propozíciók halmazai, melyek mindegyike episztemikusan egyaránt vonzó, következésképpen a filozófiai problémák eleve megoldhatatlanok. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy Tőzsér vonatkozó gondolatmenetét rekonstruáljam, majd ezt követően bíráljam. Azt állítom, hogy ez a metafilozófiai koncepció nem helytálló megragadása a filozófiai problémák sajátosnak vélt természetének, azonban továbbra is hasznos eszköznek bizonyulhat a filozófiai elméletek taxonomizálásához.