A mindennapi emberi viszonyok elidegenedése Sartre szerializációelméletében
DOI:
https://doi.org/10.54310/Elpis.2025.1.3Kulcsszavak:
Sartre, nyugati marxizmus, társadalomontológia, szerializáció, elidegenedés, csoport, közösség, kölcsönös elismerésAbsztrakt
A tanulmány a marxizmus hatását vizsgálja Jean-Paul Sartre filozófiai munkásságában, különös tekintettel az egyén és a társadalom viszonyára, a közösségi társadalmi cselekvés lehetőségére. Az 1960-as években meghatározó elidegenedésdiskurzus kapcsán vizsgáljuk Sartre egyszerre fenomenológiai ontológiai és marxi kiindulópontú társadalmi cselekvéselméletét mint a nyugati marxizmus kiemelkedő elméleti teljesítményét. A sartre-i „egzisztencialista marxizmus” szabadságfogalma már nem individuális módon értelmezi a saját élet feletti önrendelkezést, tervezést és értelemadást, hanem a kölcsönös elismeréssel jellemezhető közösségi működés érdekli, ez lesz A dialektikus ész kritikájának legjelentősebb gondolata. A hagyományos marxista osztályharcelmélet helyét a mindennapi emberi viszonyok szerializációja és a csoport (mint átmeneti közösség) működése veszi át az elidegenedéssel és az emancipációt szolgáló forradalmi cselekvés lehetőségével kapcsolatban.
