Két módszer között – egy empirikus vizsgálat szurdopedagógusok körében
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2018.2.1Kulcsszavak:
siketoktatás, jelnyelv, bilingvális oktatás, auditív-verbális oktatásAbsztrakt
A korai nyelvi hozzáférés a nyelvi és kognitív fejlődés kulcsa. A hallássérült gyermekek esetében a jelnyelv jelenti azt a hozzáférhető nyelvet, amely biztosítja számukra a tudás és a tananyag elérését. A kutatás egy 2009-ben publikált felmérést ismétel meg részlegesen, szociolingvisztikai keretbe helyezve. Annak megismerését tűzte ki célul, hogy hogyan változott a siketek speciális oktatási intézményeiben tanító (gyógy)pedagógusok véleménye, attitűdje az elmúlt 10 évben a jelnyelvvel, valamint az érvényben levő verbális-auditív és a bevezetésre váró bilingvális oktatással kapcsolatban. Emellett a vizsgálat feltérképezte azt, hogy milyen előnyei és hátrányai ismertek az említett képzési formáknak, illetve milyen további összefüggések tárhatók fel az oktatási gyakorlatban alkalmazott nyelv és az oktatás eredményessége között. Noha a vizsgálat alacsony számú adatközlő részvételével készült, egyértelmű tendenciák rajzolódtak ki az adatok elemzése során.