Changes in the situation of Hungarian sign language from the perspective of education and teaching in the last twenty years
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2020.1.1Keywords:
Hungarian sign language, bilingual teaching, retrospectionAbstract
This study provides an overview of the important changes in Hungarian sign language in the last twenty years. It describes changes in the legal background, and the most important research projects and results on this topic. It gives an insight into changes of views and attitudes towards bilingual teaching in Hungary. It also highlights and analyses elements of deaf children’s language development and of sign language in the pedagogical plan at a special school for deaf children. Linguists have done outstanding work related to Hungarian sign language and they have achieved important results in the last two decades. In addition, the linguistic status of sign language has been converted into law. However, there is still a number of tasks for teachers, special education teachers and other experts related to the introduction and consolidation of bilingual teaching at deaf education institutions.
References
Bartha Csilla – Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkriminációs vagy társadalmi integráció? –
A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós – Hattyár Helga (szerk.) Magyarok és nyelvtörvények. Teleki László Alapítvány. Budapest. 73–123.
Bartha Csilla 2004. Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária – Dér Csilla – Hattyár Helga (szerk.) „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 313–332.
Bartha Csilla – Holecz Margit – Romanek Péter Zalán 2016. Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés. In: Bartha Csilla (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. Akadémiai Kiadó. Budapest. 337–370.
Berent, Gerald P. 2004. Sign language – spoken language bilingualism: Code mixing and mode mixing by ASL–English bilinguals. In: Bhatia, Tej K. – Ritchie, William C. (eds.) The handbook of bilingualism. Blackwell Publishing. Oxford, Cambridge. 312–335.
Bokor Julianna – Hámori Ágnes – Nagyné Kiss Anna 2017. A magyarországi siketoktatás gyakorlatáról az iskolai vizsgálatok tükrében. In: Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Kolozsvár. 252–273.
Bokor Julianna – Bartha Csilla – Hattyár Helga 2018. Két módszer között – egy empirikus vizsgálat szurdopedagógusok körében. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=729 (2020. február 4.) https://doi.org/10.21030/anyp.2018.2.1
Charrow, Veda R. – Wilbur, Ronnie B. 1989. The Deaf Child as a Linguistic Minority. In: Wilcox, Shermann (ed). American Deaf Culture. Linstok Press. Silver Spring. 103–115.
Csuhai Sándor – Henger Krisztina – Mongyi Péter – Perlusz Andrea 2009. „Siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei és korlátai” című kutatás eredményei. Zárótanulmány. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Magyar Jelnyelvi Programiroda. https://fszk.hu/wp-content/uploads/2015/06/Siket-gyermekek-ketnyelvu-oktatasanak-lehetosegei-es-korlatai-c-kutatas-eredmenyei_zarotanulmany.pdf (2020. január 23.)
Farkas Andrea 2017. Pedagógiai program. Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, EGYMI és Kollégiuma. http://siketekbp.co.hu/wp-content/uploads/2019/09/f32eec37b3.pdf (2020. január 23.)
Fischer, Susan D. 1998. Critical Periods for Language Acquisition. In: Weisel, Amatzia (ed.) Issues Unresolved. New Perspectives on Language and Deaf Education. Gallaudet University Press. Washington D.C. 9–26.
Hattyár Helga 1999. A jelnyelvhez kapcsolódó attitűdök. In: A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke II. A VIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásának gyűjteményes kiadása. BDTF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Szombathely. 359–363.
Hattyár Helga 2000. A siketoktatás elméleti és gyakorlati kérdései. Educatio 4: 776–790.
Hattyár Helga 2008a. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar. Budapest.
Hattyár Helga 2008b. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Tézisek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar. Budapest.
Kontra Edit 2017. The foreign language learning situation of Deaf adults: An overview. Journal of Adult Learning Knowledge and Innovation 1: 35–42.
Kozma Krisztina 2013. A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyermekeknél. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=450 (2020. január 24.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.1
Mellon, Nancy K. – Niparko, John K. – Rathmann, Christian – Mathur, Gaurav – Humphries, Tom – Napoli, Donna Jo – Handley, Theresa – Scambler, Sasha – Lantos, John D. 2015. Should All Deaf Children Learn Sign Language? Pediatrics 136(1): 170–176.
Newport, Elissa L. – Supalla, Ted 1999. Sign Languages. In: Wilson, Robert A. – Keil, Frank C. (eds.) The MIT Enyclopedia of the Cognitive Sciences. The MIT Press. Cambridge, London. 758–760.
Plaza-Pust, Carolina 2005. Sign Bilingual Education and Inter-modal Language Contact: On the Relation of Psycholinguistic and Pedagogical Factors in Deaf Bilingualism. In: Cohen, James – McAlister, Kara T. – Rolstad, Kellie – MacSwan, Jeff (eds.) Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Cascadilla Press. Sommerville, MA. 1842–1854.
Romanek Péter Zalán 2017. A prelingvális siketek nyelvelsajátítása – kitekintés. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=677 (2020. január 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2017.2.1
Sáfár Anna 2009. Összefoglaló külföldi szakirodalmi források alapján a siket gyermekek oktatásáról.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány megbízásából a Magyar Jelnyelvi Programiroda „A siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei és korlátai” című programja keretében. https://fszk.hu/wp-content/uploads/2015/06/Osszefoglalo-kulfoldi-szakirodalmi-forrasok-alapjan-a-siket-gyermekek-oktatasarol.pdf (2020. február 3.)
Simsa Tünde 2019. Infojegyzet. A jelnyelv. Országgyűlés Hivatala, Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság, Képviselői Információs Szolgálat 4.
Swanwick, Ruth 2016. Deaf children’s bimodal bilingualism and education. Language Teaching 49(1): 1–34.
Varga Vera – Perlusz Andrea – Csépe Valéria 2017. A hangzó nyelv és a jelnyelv univerzális és specifikus jegyeinek empirikus feltárása a hazai és nemzetközi kutatások tükrében. In: Kenesei István – Bánréti Zoltán (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Akadémiai Kiadó. Budapest. 183–215.
Zajdó Krisztina 2011. A siket gyermekek bimodális kétnyelvű oktatásának alapvető szükségességéről és előnyeiről. Hungarológiai Évkönyv 1: 303–314.
(1) WHO. Deafness and hearing loss. www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/deafness-and-hearing-loss (2020. február 4.)
(2) Központi Statisztikai Hivatal 2014. 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők. Budapest. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf (2020. február 4.)
(3) Központi Statisztikai Hivatal 2018. Mikrocenzus 2016. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői. Budapest. www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_
korlatozott_nepesseg_jellemzoi https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_
2016_8.pdf (2020. február 4.)
(4) WHO. What is VISION 2020?
https://www.who.int/blindness/partnerships/vision2020/en/ (2020. február 8.)
(5) The International Agency for the Prevention of Blindness. VISION 2020: The Right to Sight. https://www.iapb.org/vision-2020/ (2020. január 26.)
(6) WHO. Celebrating World Hearing Day. https://www.who.int/pbd/deafness/world-hearing-day/en/ (2020. január 26.)
(7) 2020Hearing. www.2020hearing.org/about (2020. január 26.)
(8) SINOSZ. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. https://sinosz.hu/szovetsegunk/ (2020. február 4.)
(9) Jelalapítvány. https://www.jelalapitvany.org/ (2020. február 4.)
(10) Hallatlan Alapítvány. https://www.hallatlan.hu/ (2020. február 24.)
(11) A SINOSZ oldala a jelnyelvoktatásról. https://sinosz.hu/#jelnyelv (2020. február 4.)
(12) Magyar jelnyelv diszciplináris minor. https://mta-tkk.hu/jelnyelv-minor/ (2020. január 26.)
(13) Jelesély projekt. http://mta-tkk.hu/jelesely/ (2020. január 26.)
(14) MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport. http://mta-tkk.hu/nyelvesely/ (2020. január 26.)
Jogszabályok:
2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110932.266681 (2020. február 4.)
2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125964.376744 (2020. február 4.)
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (2020. február 4.)
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
http://www.kormany.hu/download/a/21/00000/Magyarorsz%C3%A1g%20Alapt%C3%
B6rv%C3%A9nye.pdf (2020. február 4.)
2019. évi LXX. törvény A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Magyar Közlöny, 126: 4822-4840. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/fb19836f531cb3e2b6939c51d110602
bed317f09/megtekintes (2020. március 23.)
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Magyar Közlöny 132: 22436–22435. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12132.pdf (2020. február 4.) (Hatályon kívül helyezve: 5/2020. (I. 31.) kormányrendelet 7. § [2] b). A jogszabály hatályát vesztette 2020. február 8-tól. „»A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei« megnevezésű szakmai dokumentum az »EFOP-3.2.15 VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása« című projekt tartalomfejlesztési alprojektje keretében elkészült, szakmai lektorálása megtörtént.”
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 István Muzsnai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.