The role of ostensive stimuli in the transfer and understanding of stories
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2Keywords:
storytelling, ostensive stimuli, story listening trance, natural pedagogy, baby talkAbstract
The hypothesis underlying the present study is that culturally relevant knowledge in stories and tales can spread only if the storyteller is able to raise and keep the audience’s attention with the right story telling strategies— facilitating in this way the processing of information intended to be transferred in the story (Sperber 1996; Ivaskó–Papp 2017). The most important question of this study is to investigate the nature of storytelling. Results of the experiment carried out with pre-school children prove that the appropriate ostensive stimuli (Sperber–Wilson 1995) in the storytelling situation are crucial to creating and maintaining the scene of joint attention (Tomasello 1999). Data show that baby talk prosody in storytelling and keeping eye contact are such ostensive stimuli in early childhood.
References
Bajzáth Mária 2015. Mesefoglalkozások gyűjteménye 1. – Pedagógusoknak. Kolibri Kiadó. Budapest.
Boldizsár Ildikó 2010. Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó. Budapest.
Boldizsár Ildikó (szerk.) 2014. Meseterápia a gyakorlatban. A Metamorphoses Meseterápia alkalmazása. Magvető Kiadó. Budapest.
Büki Péter 1999. A népmese és a gyermek. Fordulópont 4: 12–29.
Clark, Herbert H. – Clark, Eve V. 1977. Psychology and Language. An Introduction to Psycholinguistics. Harcourt. New York.
Csibra, Gergely – Gergely, György 2006. Social learning and social cognition: The casefor pedagogy. In: Munakata, Yuko – Johnson, Mark (eds.) Processes of Change in Brain and Cognitive Development. Attention and Performance XXI. Oxford University Press. Oxford. 249–274.
Csibra, Gergely – Gergely, György 2009. Natural pedagogy. Trends in Cognitive Sciences13/4: 148–153.
Gardner, Howard 1999. Intelligence Reframed: Multiple Intelligences for the 21st Century. Basic Books. New York.
Gardner, Howard 2006. Multiple Intelligences – New Horizons. Basic Books. New York.
Gósy Mária 1997. Beszéd és óvoda. Nikol GMK. Budapest.
Ivaskó Lívia – Papp Melinda 2017. A kulturálisan releváns információk átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája. In: Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.) Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára.JATEPress. Szeged. 21–33.
Kádár Annamária 2012. Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó. Budapest.
Kádár Annamária 2014. Mesepszichológia 2. – Útravaló kényes nevelési helyzetekhez. Kulcslyuk Kiadó. Budapest.
Kuncz Eszter 2007. A Meixner-féle szókincs-, szótanulás-vizsgálat bemutatása, alkalmazásának lehetőségei. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány. Budapest.
Lengyel, Zsuzsanna – Komlósi, Boglárka – Ivaskó, Lívia 2013. „Now I’ll be the storyteller” – Children’s innate capacity to recognize and produce the pragmatic patterns of storytelling. Előadás: 13th International Pragmatics Conference (Narrative Pragmatics: Culture, cognition, context) New Delhi, 2013. http://ipra.ua.ac.be/main.aspx?c=.CONFERENCE13&n=1447 (2018. január 25.)
Meixner Ildikó 1989. Útmutató a szókincspróba alkalmazásához. Kézirat.
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes1981. Gyermeklélektan. Gondolat Könyvkiadó. Budapest.
Nádai Pál 1999: A mesélésről. Fordulópont 4: 36–45.
Nagy József 1980. 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Nagy József – Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor – Fazekasné Fenyvesi Margit 2004. DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára. Mozaik Kiadó. Szeged.
Nagy József – Nyitrai Ágnes – Vidákovich Tibor 2009. Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves korban. Mozaik Kiadó. Szeged.
Nyitrai Ágnes 2009. A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In: Nagy József – Nyitrai Ágnes –Vidákovich Tibor: Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves korban. Mozaik Kiadó. Szeged. 9–29.
Papp Melinda 2014. A mágikus gondolkodás kora. MA-szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem.
Papp Melinda – Ivaskó Lívia 2017. Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In: Prax Levente – Hoss Alexandra (szerk.) Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. Szabályok és/vagy kivételek. PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék – Film-Virage Kulturális Egyesület. 165–177.
Scalise Sugiyama, Michelle 2017. Oral Storytelling as Evidence of Pedagogy. Forager Societies. Front. Psychol. 8: 471.
Snow, Cathrin E. 1976. Mothers’ speech to children. In: Lebrun, Yvan – von Raffler Engel, Walburga (eds.) Baby talk and infant speech. Swets & Zeitlinger. Amsterdam.
Snow, Catherine E. – Ferguson, Charles A. (eds.) 1977. Talking to Children. Language Input and Acquisition. Cambridge University Press. Cambridge.
Sperber, Dan 1996. Explaining Culture. A Naturalistic Approach. Blackwell Publishing. Oxford.
Sperber, Dan – Wilson, Deirdre 1995. Relevance: Communication and Cognition. Blackwell Publishing. Oxford.
Stallings, Fran 1988. The web of silence: Storytelling’s power to hypnotize. The National Storytelling Journal. Spring/Summer. 6–19.
Szávai Ilona (szerk.) 2009. Mint a mesében? – Tanulmányok a mese fontosságáról. Pont Kiadó. Budapest.
Szinger Veronika 2009. Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184 (2018. január 25.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.3.4
Tancz Tünde 2009. Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben.Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161(2018. január 25.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.2.4
Tomasello, Michael 1999. The cultural origins of human cognition. Harvard University Press. Cambridge, MA.
Tomasello, Michael 2008. Origins of Human Communication. The MIT Press. Cambridge, MA.
Voigt Vilmos 1999. A mese neve. Fordulópont 4: 5–12.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2018 Melinda Papp
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.