Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2Kulcsszavak:
mesemondás, osztenzív stimulus, történethallgatási transz, természetes pedagógia, dajkanyelvAbsztrakt
Jelen írás hátterében az a feltételezés áll, hogy a mesékben őrzött kulturálisan releváns tudás csak akkor tud terjedni (Sperber 1996; Ivaskó–Papp 2017), ha a történetmondó képes a megfelelő történetmondási stratégiákkal a hallgatóság figyelmét felkelteni és fenntartani, elősegítve ezzel a történettel átadni szándékozott információk feldolgozását. A tanulmány szempontjából a legfontosabb kérdés a mesélés mikéntjének a kutatása. Az óvodás gyermekekkel végzett önálló kísérlet eredményei azt igazolják, hogy a mesemondási szituációban a megfelelő osztenzív ingerek (Sperber–Wilson 1995) alkalmazása döntő jelentőséggel bír a közös figyelmi jelenet (Tomasello 1999) megteremtésében és fenntartásában. A kapott adatok alapján a mesemondó dajkanyelvi prozódiát alkalmazó szövegmondása és a szemkontaktus fenntartása ilyen osztenzív ingernek bizonyultak kisgyermekkorban.
Hivatkozások
Bajzáth Mária 2015. Mesefoglalkozások gyűjteménye 1. – Pedagógusoknak. Kolibri Kiadó. Budapest.
Boldizsár Ildikó 2010. Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó. Budapest.
Boldizsár Ildikó (szerk.) 2014. Meseterápia a gyakorlatban. A Metamorphoses Meseterápia alkalmazása. Magvető Kiadó. Budapest.
Büki Péter 1999. A népmese és a gyermek. Fordulópont 4: 12–29.
Clark, Herbert H. – Clark, Eve V. 1977. Psychology and Language. An Introduction to Psycholinguistics. Harcourt. New York.
Csibra, Gergely – Gergely, György 2006. Social learning and social cognition: The casefor pedagogy. In: Munakata, Yuko – Johnson, Mark (eds.) Processes of Change in Brain and Cognitive Development. Attention and Performance XXI. Oxford University Press. Oxford. 249–274.
Csibra, Gergely – Gergely, György 2009. Natural pedagogy. Trends in Cognitive Sciences13/4: 148–153.
Gardner, Howard 1999. Intelligence Reframed: Multiple Intelligences for the 21st Century. Basic Books. New York.
Gardner, Howard 2006. Multiple Intelligences – New Horizons. Basic Books. New York.
Gósy Mária 1997. Beszéd és óvoda. Nikol GMK. Budapest.
Ivaskó Lívia – Papp Melinda 2017. A kulturálisan releváns információk átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája. In: Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.) Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára.JATEPress. Szeged. 21–33.
Kádár Annamária 2012. Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó. Budapest.
Kádár Annamária 2014. Mesepszichológia 2. – Útravaló kényes nevelési helyzetekhez. Kulcslyuk Kiadó. Budapest.
Kuncz Eszter 2007. A Meixner-féle szókincs-, szótanulás-vizsgálat bemutatása, alkalmazásának lehetőségei. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány. Budapest.
Lengyel, Zsuzsanna – Komlósi, Boglárka – Ivaskó, Lívia 2013. „Now I’ll be the storyteller” – Children’s innate capacity to recognize and produce the pragmatic patterns of storytelling. Előadás: 13th International Pragmatics Conference (Narrative Pragmatics: Culture, cognition, context) New Delhi, 2013. http://ipra.ua.ac.be/main.aspx?c=.CONFERENCE13&n=1447 (2018. január 25.)
Meixner Ildikó 1989. Útmutató a szókincspróba alkalmazásához. Kézirat.
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes1981. Gyermeklélektan. Gondolat Könyvkiadó. Budapest.
Nádai Pál 1999: A mesélésről. Fordulópont 4: 36–45.
Nagy József 1980. 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Nagy József – Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor – Fazekasné Fenyvesi Margit 2004. DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára. Mozaik Kiadó. Szeged.
Nagy József – Nyitrai Ágnes – Vidákovich Tibor 2009. Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves korban. Mozaik Kiadó. Szeged.
Nyitrai Ágnes 2009. A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In: Nagy József – Nyitrai Ágnes –Vidákovich Tibor: Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves korban. Mozaik Kiadó. Szeged. 9–29.
Papp Melinda 2014. A mágikus gondolkodás kora. MA-szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem.
Papp Melinda – Ivaskó Lívia 2017. Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In: Prax Levente – Hoss Alexandra (szerk.) Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. Szabályok és/vagy kivételek. PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék – Film-Virage Kulturális Egyesület. 165–177.
Scalise Sugiyama, Michelle 2017. Oral Storytelling as Evidence of Pedagogy. Forager Societies. Front. Psychol. 8: 471.
Snow, Cathrin E. 1976. Mothers’ speech to children. In: Lebrun, Yvan – von Raffler Engel, Walburga (eds.) Baby talk and infant speech. Swets & Zeitlinger. Amsterdam.
Snow, Catherine E. – Ferguson, Charles A. (eds.) 1977. Talking to Children. Language Input and Acquisition. Cambridge University Press. Cambridge.
Sperber, Dan 1996. Explaining Culture. A Naturalistic Approach. Blackwell Publishing. Oxford.
Sperber, Dan – Wilson, Deirdre 1995. Relevance: Communication and Cognition. Blackwell Publishing. Oxford.
Stallings, Fran 1988. The web of silence: Storytelling’s power to hypnotize. The National Storytelling Journal. Spring/Summer. 6–19.
Szávai Ilona (szerk.) 2009. Mint a mesében? – Tanulmányok a mese fontosságáról. Pont Kiadó. Budapest.
Szinger Veronika 2009. Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184 (2018. január 25.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.3.4
Tancz Tünde 2009. Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben.Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161(2018. január 25.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.2.4
Tomasello, Michael 1999. The cultural origins of human cognition. Harvard University Press. Cambridge, MA.
Tomasello, Michael 2008. Origins of Human Communication. The MIT Press. Cambridge, MA.
Voigt Vilmos 1999. A mese neve. Fordulópont 4: 5–12.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Papp Melinda
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.