Az ige és vonzatainak kölcsönös meghatározottsága a nyelvhasználatban
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2020.4.2Kulcsszavak:
vonzat, igejelentés, mondatfeldolgozás, nyelvtanoktatásAbsztrakt
Az elméleti szakirodalmak szerint az ige jelentése meghatározza vonzatainak mondatrészi szerepét. A vonzatok ugyanakkor egyértelműsítik, hogy a többjelentésű ige mely jelentésében értelmezendő. A tanulmány egy online teszt eredményeit mutatja be, amelyek arra mutatnak rá, hogy az egyes igék a vonzataiknak mely szemantikai jegyeit határozzák meg, és ez milyen tematikus szerep betöltésére teszi alkalmassá a vonzatot. Rávilágít továbbá arra, hogy a többjelentésű igék esetében milyen szemantikai különbségek vannak a vonzatok között. A vizsgálat eredményei igazolják, hogy az ige jelentése a nyelvhasználatban is meghatározza vonzatainak a jelentését, a vonzat pedig egyértelműsíti, hogy a többjelentésű ige mely jelentésében szerepel a mondatban. A tanulmány kitér a pedagógiai vonatkozásokra, valamint javaslatot tesz az ige jelentése, az argumentumszerkezet, valamint a tárgyi vagy az elvont valóság közti összefüggések iskolai tanítására.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 1995. A szövegszemléletű grammatikatanításról. Magyar Nyelvőr 34–44.
Caplan, David – Hildebrandt, Nancy – Waters, Gloria S. 1994. Interaction of verb selectional restrictions, noun animacy and syntactic form in sentence processing. Language and Cognitive Process 9: 549–585.
Carlson, Greg N. – Tanenhaus, Michael K. 1988. Thematic roles and language comprehension. In: Wilkins, Wendy (ed.) Thematic Relations. Academic Press. New York. 263–288.
Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett 2008. Mondatfeldolgozás. In: Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.) Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris. Budapest. 72–85.
Demont, Elisabeth – Gombert, Jean Emile 1996. Phonological awareness as a predictor of decoding skills and syntactic awareness as a predictor of comprehension skills. British Jorunal of Educational Psychology 66: 315–332.
Dowty, David 1991. Thematic proto-roles and argument selection. Language 67: 547–619.
Friederici, Angela D. 2002. Towards a neural basis of auditory sentence processing. Trends in Cognitive Sciences 6: 78–84.
Goux, Christine – Gombert, Jean Emile 1999. Implicit and explicit syntactical knowledge and reading in pre-adolescents. British Journal of Developmental Psychology 17: 169–188.
Gósy Mária 1991. Szavak és mondatok megértésének kérdéseiről. Magyar Nyelv 151–162.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
H. Molnár Ilona 1969. Az igei csoport különös tekintettel a vonzatokra. Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI: 231–272.
H. Molnár Ilona 1973. A vonzat problémái és a nyelv közlési funkciója. Általános Nyelvészeti Tanulmányok IX: 123–146.
Hoffmann Ildikó 1999. A mentális lexikon reprezentációja ép és Broca-afáziás betegeknél. Beszédkutatás ’99: 113–124.
Jackendoff, Ray 1987. The status of the thematic relations in linguistic theory. Linguistic Inquiry 18: 369–411.
Károly Sándor 1963. Tesnière szintaxisa és a szintaxis néhány kérdése. Általános Nyelvészeti Tanulmányok I: 161–186.
Kersten, Alan W. – Billmann, Dorrit 1995. The roles of motions and moving parts in noun and verb meanings. In: Proceedings of the Seventeenth Annual Conference of the Cognitive Science Society. Lawrence Erlbaum Associates Inc. Hillsdale, NJ. 498–503.
Keszler Borbála 2000. A szintagmák. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 351–370.
Komlósy András 2015. Régensek és vonzatok. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó. Budapest. 299–527.
Laczkó Mária 2008. Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. Új Pedagógiai Szemle 58: 12–23.
Lengyel Klára 2000. Az állítmány. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 399–409.
Macher Mónika 2013. Beszédpercepciós és szóaktiválási folyamatok elemzése tanulásban akadályozott gyermekeknél. Doktori disszertáció. ELTE BTK. Budapest.
McRae, Ken – Ferretti, Todd R. – Amyote, Liane 1997. Thematic roles as verb-specific concepts. Language and Cognitive Processes 12: 137–176.
Muter, Valerie – Hulme, Charles – Snowling, Margaret J. – Stevenson, Jim 2004. Phonemes, rimes and language skills as foundations of early reading development. Evidence from longitudinal study. Development Psychology 40: 663–681.
Naigles, Letitia 1990. Children Use Syntax to learn verb meanings. Journal of child language 17: 357–374.
Navracsics Judit – Sáry Gyula 2012. Magyar–angol kétnyelvűek írott nyelvi mondatfeldolgozási sajátosságai – a nemek tükrében. In: Markó Alexandra (szerk.) Beszédtudomány. Az anyanyelv elsajátításától a zöngekezdési időig. ELTE BTK. Budapest. 192–208.
Pléh Csaba 1984. A megértés. In: Büky Béla – Egyed András – Pléh Csaba (szerk.) Nyelvi képességek – fogalomkincs – megértés. Tankönyvkiadó. Budapest. 152–223.
Pléh Csaba 1989. A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggése a magyarban. A magyar nyelv néhány pszicholingvisztikailag érdekes jellemzője. In: Honti László – Sz. Bakró-Nagy Marianne (szerk.) Nyelvtudományi Közlemények 90: 1–46.
Pléh Csaba 1998. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Osiris Kiadó. Budapest.
Rissmann, Lilia – Majid, Asifa 2019. Thematic roles: Core knowledge or linguistic construct? Psychonomic Bulletin & Rewiev 26: 1–20.
Tolcsvai Nagy Gábor 2015. Az ige a magyar nyelvben. Funkcionális elemzés. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Townsend, David J. – Carrithers, Caroline – Bever, Thomas G. 2001. Familiar handedness and access to words, meaning, and syntax during sentence comprehension. Brain and language 78: 308–331.
Török Tímea – Hódi Ágnes 2015. A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia 1. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 (2020. november 23.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.1.1
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Pankovics Gergő
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.