Publikációs stílusunk

A Pedagógusképzés folyóirat publikációs stílusa

Letölthető változat

A Pedagógusképzés folyóirat hivatkozási és publikációs stílusa az APA (American Psychological Association, 1984/2019) nemzetközi stílusát követi, mely egységességével megkönnyíti szerzőinknek és olvasóinknak a társadalomtudományi folyóiratok többségében való eligazodást, egyben tartalmi és stiláris önfegyelemre ösztönöz.

Folyóiratunkban alapvetően ezt a rendszert követjük, de emellett a hazai hagyományok egyes elemeit is megtartottuk. Az alábbiakban az APA 7 Pedagógusképzés folyóiratban használt hivatkozási rendjét mutatjuk be. Javasoljuk a hivatkozások elkészítéséhez megfelelő referenciakezelő szoftverek (például Mendeley vagy Zotero), valamint olyan szövegszerkesztő programok (például MS Word) használatát, melyek támogatják a hivatkozási jegyzék elkészítését.

 

Hivatkozások a szövegen belül

 

Szövegen belül a hivatkozás, a szerző vagy szerzők nevével, valamint a munkájuk megjelenésének évszámával történik. Minden szövegközi hivatkozást fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben és minden olyan munkának, amely megjelenik az Irodalomban, szerepelnie kell hivatkozásként a szövegben.

1)	Szövegen belüli hivatkozás esetén 1.a) a szerző neve lehet a mondat része vagy 1.b) szerepelhet zárójelben. Például: 1.a) …amint azt Csapó (2012) tanulmányában közölt eredmények mutatják. 1.b) …több kutatás jutott hasonló eredményre (Csapó, 2012).
2)	Két szerző esetén a szerzők neveit “&” választja el egymástól. Például: (Hunyadyné & M. Nádasi, 1998). Magyar és nem magyar nyelven írt írásművek esetén egyaránt ezt az eljárást követjük.
3)	Három, négy vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásban az első szerző vezetéknevét már az első idézéskor az et al. rövidítés és az évszám követi: (Nagy et al., 2020).
4)	A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás - az alábbi formát követve - megjelöli az oldalszámot is: (Popper, 2010, p. 55).
5)	Amennyiben egy szerzőnek azonos évben publikált több írására történik hivatkozás egy tanulmányon, akár egy zárójelen belül, azokat az egyes évszámok után írt betűjel különbözteti meg. A név egyszer szerepel, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva, az évszám után pont nélkül. Például: (Döbrössy, 2000a, 2000b, 2000c) (Döbrössy, 2000a).
6)	Egy zárójelen belül több szerző munkájára hivatkozva az egyes tételeket pontosvessző (;) választja el (Németh, 1988; Pukánszky, 1989; Golnhofer & Szabolcs, 1990).
7)	A zárójelen belül a szerzők a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendben szerepelnek (Zsolnai, 2010; Kasik, 2016; Funke, 2019).
8)	Közvetett idézés esetén a szövegben az eredeti mű szerzője kerül feltüntetésre, a megjelenés évszámával, majd az „idézi” kifejezés után annak a szerzőnek a neve, aki idézte a munkát, a mű megjelenésének évszámával. Például: (Mérei, 1988 idézi Ranschburg, 2010) vagy (Mérei, 1988 as cited in Ranschburg, 2010). Az irodalomjegyzékben az a mű szerepel, ahol olvasható az idézet.
9)	Amennyiben teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás. Amennyiben az idézett mondatot idézőjelen belül ponttal zárjuk le, a zárójelben lévő idézett tételek után is szükséges pontot tenni, mivel az a mondat vége.  Például: „A képernyőidő hatásmechanizmusa kontextusfüggő (mikor, ki, kivel és mire használja az eszközt), továbbá jelenleg nem áll elegendő megbízható adat rendelkezésre arról, hogy a képernyő előtt eltöltött idő hogyan befolyásolja a gyermekek fejlődését.” (Canadian Paediatric Society Digital Health Task Force, 2017, p. 156).

 

Hivatkozások az Irodalomban

 

Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe minden esetben Irodalom. Az Irodalomban a művek az első szerző vezetékneve szerinti szigorú betűrendben szerepelnek. Azonos szerző több művének felsorolása esetén a publikációk a legkorábbi évszámtól kezdődő időrendben állnak.  A felhasznált szakirodalmak adatainál nem szükséges feltüntetni a kiadás helyét. 

Kérjük a hivatkozások keretében, itt az Irodalomban is kerüljenek feltüntetésre az írások DOI-azonosítói. Ez növeli azok kereshetőségét, láthatóságát. Az egyes tételekhez kapcsolódó DOI azonosítók meglétét az alábbi oldalon lehet ellenőrizni: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery. A DOI feltüntetésekor nem szükséges kiírniuk a DOI betűszót, valamint kérjük, hogy az alábbi formát használják: https://doi.org/10.1109/5.771073 

 

Önálló könyvek

Szerző(k) nevei: először vezetéknév, vessző, majd a keresztnév első betűje és pont, azután (évszám). Cím. Kiadó.  A könyv címét dőlt betűvel írjuk. 

Például:
	Colverd, S. & Hodgkin, B. (2011). Developing emotional intelligence in the primary school. Routledge.
	Nagy, F. (1980). Pedagógiai értekezések. Akadémiai Kiadó.

E-könyvek esetében, az eddigi formai szabályok megtartásával, szükséges megadni a szerző nevét, a kiadás évszámát, a könyv címét, a kiadót, valamint a DOI azonosítót. 

Például:
	Forsyth, D. (2018). Probability and statistics for computer science. Springer Publishing Company. https://www.springer.com/gp/book/9783319644097

Azokban az esetben, amikor a szerző és a kiadó megegyezik, a kiadót nem szükséges feltüntetni.

Például:
	American Psychological Association. (2020). Publication manual of the American Psychological Association (7th ed.). https://doi.org/10.1037/0000165-000

20 szerzőig minden egyes szerző nevét szükséges pontosan feltüntetni, 21 vagy több szerző esetén a 19. szerző neve után … következik, majd a legutolsó szerző neve.

Például:
	McDuff, C., Smith, J., Kensington, K., Jones, S., Coughlan, S., Bortolin, L., Witte, M., Scott, A., Newport, A., Jensen, K., Wutzler, J., van Staden, I., McLean, J., Bergsma, G., Dowman, B., Petrie, K., Higgens, D., McCloud, R., Jessop, L., …Duncan, P. (2017). An introduction to quantitative analysis in finance. Houghton.

 

Hivatkozás nem magyar nyelvű művekre

A nem magyar nyelvű hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni. 

 

Például:
	Brand, S., Felner, R., Shim, M., Seitsinger, A. & Dumas, T. (2003). Middle school improvement and reform: Development and validation of a school-level assessment of climate, cultural pluralism, and school safety. Journal of Educational Psychology, 95(3), 570-588.

 

Könyvfejezetek 

Szerző(k) (évszám). Fejezet (tanulmány) cím. In Szerkesztő(k) neve (Ed.), Könyv címe dőlt betűvel (Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala).   Kiadó.

 

Például:
	Bakonyi, A. (2016). A játék az élet sója – A játék hatása a kisgyermek fejlődésére. In Kolosai, N. & M. Pintér, T. (Eds.), A gyermekkultúra jelen(tőség)e (pp. 106-118). Budapest: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar.
	Csányi, V. (2018a). A modern társadalom egyszemélyes közösségek populációja. In A globális elme – Elmélkedések a világról (pp. 140-146). Libri Kiadó.
	Aitken, V. (2013). Dorothy Heathcote's Mantle-of-the-Expert Approach to Teaching and Learning: A Brief Introduction. In Fraser, D., Aitken, V. & Whyte, B. (Eds.), Connecting curriculum, linking learning (pp. 34-56). NZCER Press.

 

Folyóiratban megjelent cikkek

Szerző(k), (évszám). Tanulmány cím. Folyóirat címe dőlt betűvel, Évfolyam, Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma.

 

Például:
	Elkind, D. (2008). The Power of Play: Learning What Comes Naturally. American Journal of Play, 1(1), 1-6.
	Hüther, G. (2009). Digitális média és gyermeki agy – Virtuális világok bűvöletében. Élet és tudomány, 63(13), 405-408.
	Cavallo, A. M. L. (1996). Meaningful learning, reasoning ability and students’ understanding and problem solving of genetics topics. Journal of Research in Science Teaching, 33(6), 625–656. https://doi.org/10.1002/(SICI)1098-2736(199608)33:6<625::AID-TEA3>3.0.CO;2-Q

 

Elektronikus hivatkozás 

A DOI azonosítóval nem rendelkező írások esetén, kérjük feltüntetni az elektronikus hivatkozást. Ebben az esetben szükséges megadni a weboldal nevét, az URL elérhetőséget, s zárójelben a letöltés dátumát. 

 

Például:
	Vámos, Á. (2009). A két tanítási nyelvű iskolák tankönyv- és taneszköz ellátottsága és ennek hatása a tannyelv pedagógiára. Magyar Pedagógia, 109(1), 5-27. URL Magyar Pedagógia a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Vamos_MP1091.pdf  (2019.01.29.)

 

Webhelyekre való hivatkozás esetében, a webhely megadása nem elegendő, szükséges megadni a weboldal címét, vagy a weboldal üzemeltetőjét.

 

Például:
	Lawson, J. F. (2019). The impacts of plastic on Indonesian migratory birds. Department of Conservation. https://www.doc.govt.nz/reports/birds/indonesiaplastic/

 

Táblázatok, ábrák, diagramok, képek

Táblázatokat, ábrákat, diagramokat, képeket arab számokkal szükséges jelölni, valamint rövid, értelmező címmel kell ellátni. Táblázatok esetén a táblázat felett, ábrák, diagramok, képek esetén ezek alatt, nem a táblázat/ábra/diagram/kép részeként. A szövegben a táblázat/ábra/diagram/kép sorszámára utalni kell a táblázat/ábra/diagram/kép előtti szövegrészben, valamint – ahol szükséges – az utána következő szövegrészben egyaránt. 

1. táblázat. Az ONK résztvevőinek megoszlása egyetemek szerint

 

Például: Az 1. táblázatban/ábrán/képen látható az egyetemek szerinti megoszlás.

Például: Az eredmények jól szemléltetik az egyetemek közötti különbségeket. (1. táblázat/ábra/kép). 

 

A szerkesztőség kizárólag magas színvonalú számítógépes grafikákat fogad el (300 dpi). Az ábra készítésénél alapvető szempont az olvashatóság. Amennyiben a szöveghez több diagram tartozik, azoknak egységesnek kell lenniük. Az táblázatokat, ábrákat, diagramokat kérjük fekete, fehér, szürkearányos színekben, szerkeszthető formában, külön fájlban küldeni, mindig csatolva a forrásfájlt, illetve az írás szövegében az ábra számával és címével egyértelműen jelölve annak helyét. A képek szerzői jogok alá esnek. A felhasznált képek forrását mindig pontosan szükséges megadni, javasoljuk a Creative Commons (CC) licenc alapján szabadon felhasználható képek használatát. A beküldött fájlok elnevezése felismerhető módon tartalmazza a táblázat/ábra/diagram/kép címét.

 

Például:

K É P / Á B R A / DIGRAM

1. kép/ábra/diagram: Tudásháromszög vagy hármas spirál modellje (Forrás: Halász, 2017).

 

Számok írása a szövegben

A számokat a szövegben tíz alatt betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Statisztikai adatokat minden esetben számmal írunk. Egy mondaton belül egységes írásmódot alkalmazunk. 

Például: 

A kompetenciaméréseket hetedik, kilencedik és tizenegyedik osztályban végezték.

 

Statisztikai számítások eredményeit alapvetően három tizedesjegy pontossággal jelöljük, ahol a számérték statisztikai bizonytalansága nagyobb, elég két tizedesjegy pontossággal jelölni. 

Korrelációs együtthatók esetében mindig két tizedesjegy-pontosságú a jelölés. A tizedesszám jelölése, a magyar helyesírás szabályait követve, a tizedesjegy előtti tizedesvessző.

Az eredményeket bemutató statisztikai adatoknál szükséges feltüntetni a konfidenciaintervallum tartományát vagy a szignifikanciaszint mutatóit (p=0,014 illetve p<0,05), a statisztikai próbát (például: két mintás t-próba), valamint a pontos mintanagyságokat (N=365). A folyóirat szerkesztősége ösztönzi minden olyan adat és szöveg feltüntetését, mely megerősíti a transzparens, megismételhető, etikus kutatási gyakorlatot.

 

Szerkezeti stílus 

A tanulmány címe kiskapitális, bold, középre szerkesztve. Az alcímek nem kapnak decimális jelzést, azaz sorszámot. Az alcímek tagolása: az első szint bold, második bold italics, harmadik italics, mindegyik balra zárt. Betűtípus: Times New Roman. Egyhasábos szerkesztés, 12-es betűméret, másfeles sortávolság. 

A kiemelést a szövegben dőlt betű jelzi, a hangsúlyozott- vagy új fogalmak, esetenként az élő beszéd leírásakor. Javasolt a kiemelés visszafogott használata. 

 

Bekezdések, soremelés, felsorolás

A szöveg olvasását, a tartalom megértését segíti a bekezdések használata. Fejezetek, alfejezetek esetében a sor elején, behúzás nélkül kezdődik a bekezdés. A következő bekezdéstől behúzás szükséges, melynek mértéke 1 cm vagy 5 betűhely. Egy bekezdés egy gondolati egységet jelöl, amely hosszabb, mint egy mondat és rövidebb, mint egy gépelt oldal, átlagosan négy-öt mondatnyi. A bekezdéseket sorkihagyások nem különítik el egymástól.

Soremelést alkalmazunk felsorolás, ábrák, képek, valamint táblázatok előtt és után egyaránt. A felsorolás, ábrák, képek, táblázatok utáni bekezdés, hasonlóan a fejezetek és alfejezetek első bekezdéseihez, a sor elején kezdődik.

Felsorolás esetén a behúzás mértékét szükséges megjelölni. Egy szövegen belül egységesen, a felsorolt tartalmak egymáshoz való viszonyaitól függően, a felsorolás jelölése számozás vagy gömb. 

Például: A skálatípusok 1) nominális, 2) ordinális, 3) intervallum, 4) arányskála. vagy: A skálatípusok a) nominális, b) ordinális, c) intervallum és d) arányskála.

 

A szerző(k)

A szerző(k) neve az írás címe után szerepel, ahol feltüntetjük munkahelyét (egyetem esetén karig), valamint beosztását és e-mail címét. Az e-mail cím lehetőséget nyújt a szerzővel való kapcsolatfelvételre, az írásműre való reflektálásra. Több szerzős írás esetén javasolt egy kontaktszemélyt feltüntetni, e-mail címét aláhúzással jelölni. Több szerző esetén a szerzők sorrendjét a szerzők határozzák meg, célszerű a szerzőségben játszott szerep szerint megadni a szerzői sorrendet vagy betűrendben.

 

Frissítve: 2020. június 16.