Az edzőképzés és -továbbképzés megítélése és lehetőségei a hazai gyorskorcsolyázásban
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.1.04Kulcsszavak:
edukáció, gyorskorcsolya, edzők pedagógiai tudása, edzői nézet, attitűdAbsztrakt
Kutatásunk célja a gyorskorcsolyaedzők felkészítéséhez, valamint a pedagógusképzéshez hasonló rendszeres továbbképzéshez szükséges pedagógiai módszerek feltárása volt. Az elemzéshez a szövetség dokumentumait (n = 5) és kérdőíves felmérést használtunk edzők (ne = 26), versenyzők (nv = 69) és szülők (nsz = 69) körében, továbbá interjúkat készítettünk (ne = 6, nv = 6, nsz = 6) sportági vezetőkkel kiegészítve (nsv = 2). Az eredmények alapján az edzők szakmai tudása (M = 3,84 ± 0,41), módszertani képességei (M = 3,84 ± 0,37) és motivációs ereje (M = 3,81 ± 0,62) kulcsfontosságú, akárcsak a pedagógusképzésben a tanári kompetenciák. Az edzők a továbbképzést, a szülők a szervezett képzéseket részesítik előnyben; minden résztvevő támogatja a képzési lehetőségek bővítését és a környezet fejlesztését.
Hivatkozások
Abraham, A. & Collins, D. (1998). Examining and Extending Research in Coach Development. National Assocation for Physical Education in Higher Education. 50(1), 59–79. https://doi.org/10.1080/00336297.1998.10484264 DOI: https://doi.org/10.1080/00336297.1998.10484264
Bognár, J. (2010). Pedagógiai és sportpedagógiai ismeretek: jegyzet az OKJ-s sportszakemberképzés számára. Önkormányzati Minisztérium. https://itc.semmelweis.hu/add/mob/sp_neveles/pedagogia_sportpedagogia_OKJ_jegyzet.pdf. (Letöltve: 2024. 08. 02.)
Calderhead, J. (1996). Teachers: Beliefs and knowledge. In Berliner, D. C. & Calfee, R. C. (Eds.), Handbook of educational psychology (pp. 709–725). Macmillan Library Reference USA, Prentice Hall International.
Campbell, S. (1993). Coaching Education Around the World. Sport Science Review, 2(2), 62–74.
Christensen, M. K. (2014). Exploring team culture in elite sports: A mul-ti-disciplinary perspective. Quest, 66(1), 65–78. https://doi.org/10.1080/00336297.2013.816771
Côté, J., Salmela, J., Trudel, P., Baria, A. & Russell, S. (1995). The Coaching Model: A Grounded Assessment of Expert Gymnastic Coaches’ Knowledge. Journal of Sport and Exercise Psychology, 17(1), 1–17. https://doi.org/10.1123/jsep.17.1.1 DOI: https://doi.org/10.1123/jsep.17.1.1
Côté, J. (2006). The Development of Coaching Knowledge. International Journal of Sports Science & Coaching 1(3), 217–222. https://doi.org/10.1260/174795406778604609 DOI: https://doi.org/10.1260/174795406778604609
Czechowski, M. & Zukowska, Z. (2010). The competence of physical edu-cation teachers in the health education program. Roczniki Panstwowego Zakladu Higieny, 61(4), 395–399.
Cushion, C. J., Armour, K. M. & Jones, R. L. (2003). Coach education and continuing professional development: Experience and learning to coach. Quest, 55(3), 215–230. https://doi.org/10.1080/00336297.2003.10491800 DOI: https://doi.org/10.1080/00336297.2003.10491800
De Knop, P., Engström, L. M., Skirstad, B. & Weiss, M. (Eds.) (1996). Worldwide Trends in Youth Sport. Human Kinetics.
Denison, J. (2007). Coaching knowledges: understanding the dynamics of sport performance. A. & C. Black.
Erickson, K., Brunner, W. M., MacDonald, J. D. & Côté, J. (2008). Gaining Insight into Actual and Preferred Sources of Coaching Knowledge. In-ternational Journal of Sports Science & Coaching, 3(4), 527–538. https://doi.org/10.1260/174795408787186468 DOI: https://doi.org/10.1260/174795408787186468
Falus, I. (2001). Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra, 2(23), 21–28.
Falus, I. (2006). A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó.
Gilbert, W. & Trudel, P. (1999). An Evaluation Strategy for Coach Education Programs. Journal of Sport Behavior, 22(2), 234–250.
Gilbert, W. & Trudel, P. (2005). Learning to coach through Experience: Conditions that influence reflection. Physical Educator, 62(1), 32–43.
Gilbert, W. & Trudel, P. (2006). The coach as a reflective practitioner. In R. Jones (Ed.), The sports coach as educator: Re-conceptualising sports coaching (pp. 114–127). Routledge.
Gilbert, W., Côté, J. & Mallett, C. (2006). Developmental Paths and Activi-ties of Successful Sport Coaches. International Journal of Sports Science and Coaching, 2(1), 69–76. https://doi.org/10.1260/174795406776338526 DOI: https://doi.org/10.1260/174795406776338526
Gombocz, J. (1996). Nevelői pályák párhuzamai. Kalokagathia, 34(1–2), 106–120.
Gombocz, J. (2005). A sportegyesület, a nevelés helyszíne. Kalokagathia, 43(1–2), 27–36.
Gould, D., Giannini, J., Krane, V. & Hodge, K. (1990). Educational Needs of Elite U.S. National Team, Pan American, and Olympic Coaches. Journal of Teaching in Physical Education, 9(4), 332–344. https://doi.org/10.1123/jtpe.9.4.332 DOI: https://doi.org/10.1123/jtpe.9.4.332
Hajdúné, L. Z. (2015). Tehetséggondozó programok alternatíváinak bemu-tatása és alkalmazásának lehetősége az iskolai testnevelés és sport területén. In. Torgyik, J. (Ed.), Százarcú pedagógia (pp. 509–513). Interna-tional Research Institute s.r.o.
Harwood, C. G. & Knight, C. J. (2015). Parenting in youth sport: A position paper on parenting expertise. Psychology of Sport and Exercise, 16, 24–35. https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2014.03.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2014.03.001
Jizu, S., Zhonglie, Y., Guanjun, W., Yuxin, X., Jing, F. & Ming, Y. (2021). Ef-fectiveness of Physical Fitness Training of Athletes Based On Parameter Bayesian Estimation. Journal of Physics, Conference Series, 1744, 1–6. https://doi.org/10.1088/1742-6596/1744/4/042156 DOI: https://doi.org/10.1088/1742-6596/1744/4/042156
Keatlholetswe, L. & Malete, L. (2019). Coaching Efficacy, Player Percep-tions of Coaches' Leadership Styles, and Team Performance in Premier League Soccer. Research Quarterly for Exercise and Sport, 90(1) 71–79. https://doi.org/10.1080/02701367.2018.1563277 DOI: https://doi.org/10.1080/02701367.2018.1563277
Lara-Bercial, S. & McKenna, J. (2017). No coach, no gain: The central role of the coach in the personal development of youth performance athletes. Revista de Psicología del Deporte/Journal of Sport Psychology, 27(3) 50–59.
Mageau, G. A. & Vallerand, R. J. (2003). The coach-athlete relationship: A motivational model. Journal of Sport Sciences, 21(11), 883–904. https://doi.org/10.1080/0264041031000140374 DOI: https://doi.org/10.1080/0264041031000140374
Martens, R. (1997). Successful coaching. Human Kinetics.
Mujdricza, F. & Földvári, M. (2018). Methodology of cognitive questionnaire testing: analysis of cognitive interviews. Statisztikai Szemle, 96(6), 545–574. https://doi.org/10.20311/stat2018.06.hu054 DOI: https://doi.org/10.20311/stat2018.06.hu054
Révész, L., Csáki, I., Bognár, J. & Trzaskoma-Bicsérdy, G. (2013). Az edző–sportoló kapcsolat vizsgálata az úszás sportágban. Magyar Pedagógia, 113(1), 53–72.
Richardson, V. (1996). The Role of Attitudes and Beliefs in Learning to Teach. In Sikula, J. (Ed.), Handbook of Research on Teacher Education. Second Edition (pp. 102–119.). MacMillan.
Salmela, J. H. (1996). Great Job Coach: Getting the Edge from Proven Win-ners. Potentium.
Telegdi, A. (2021). Az LTAD hatásmechanizmusa a hazai rövidpályás gyorskorcsolya sportágban. Magyar Sporttudományi Szemle, 22(92), 70–79.
Telegdi, A. & Bognár, J. (2022). Az utánpótlásnevelésről kialakult edzői nézetek: elvárások és tapasztalatok a gyorskorcsolya sportágban. XIX. Or-szágos Sporttudományi Kongresszus, Előadás-Kivonatok. Magyar Sporttudományi Szemle, 23(96), 93.
Telegdi, A. (2023). Az edzői szerep megítélése a hazai gyorskorcsolya sportág szereplői között. In Medovarszki, I. (Ed.) Tantárgy-pedagógiai Kalei-doszkóp: Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok az iskola világából (pp. 141–154). Líceum Kiadó.
Telegdi, A. (2024). A gyorskorcsolya sportágak eredményessége: a hosszú távú sportoló felkészítési program, mint a fejlesztés lehetősége. Doktori Disszertáció. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.15773/EKKE.2024.011
Tozetto, A. V. B., Galatti, L. R., Scaglia, A. J., Duarte, T. & Milistetd, M. (2017). Football coaches’ development in Brazil: a focus on the content of learning. Motriz: Revista de Educação Física, 23(3), 1–9. http://dx.doi.org/10.1590/S1980-6574201700030017 DOI: https://doi.org/10.1590/s1980-6574201700030017
van der Kruk, E., Reijne, M. M., de Laat, B. & Veeger, D. (H. E. J.) (2018). Push-off forces in elite short-track speed skating. Sports Biomechan-ics, 18(5), 527–538. https://doi.org/10.1080/14763141.2018.1441898 DOI: https://doi.org/10.1080/14763141.2018.1441898
Wallis, J. & Lambert, J. (2016). Becoming a sports coach. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315761114 DOI: https://doi.org/10.4324/9781315761114
Willis, G. B. (2015). Analysis of the Cognitive Interview in Questionnaire Design. Oxford University Press.
Wright, T., Trudel, P. & Culver, D. (2007). Learning how to coach: The dif-ferent learning situations reported by youth ice hockey coaches. Physi-cal Education and Sport Pedagogy, 12(2), 127–144. DOI: https://doi.org/10.1080/17408980701282019
Zhang, M. X. & Xia, Y. J. (2011). The Comparative Study on Lower Limb Muscles between International and National Master Skating Athletes. Applied Mechanics and Materials, (117–119), 712–715. https://doi.org/10.4028/www.scientific.net/AMM.117-119.712 DOI: https://doi.org/10.4028/www.scientific.net/AMM.117-119.712
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
