A célok szerepe az iskolai testnevelésben: fókuszban a testnevelő tanár szakos hallgatók
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.2.01Kulcsszavak:
testnevelés tantárgy, testnevelőtanár-képzés, Nemzeti Alaptanterv, cél, testnevelő tanár szakos hallgatókAbsztrakt
A testnevelés tantárgyat szabályozó dokumentumok számos célt határoznak meg, abban azonban kevésbé segítenek, hogy egy-egy döntési folyamat során mely célok számítanak kiemelt jelentőségűnek. Fontos, hogy a köznevelés és a pedagógusképzés egységes célok, értékek, elvek és szemlélet alapján működjön.
Tanulmányunkban a Nemzeti alaptanterv (2020) által meghatározott célokat hasonlítjuk össze a testnevelő tanár szakos hallgatók által fontosnak tartott célokkal.
Megállapítható, hogy a testnevelő tanár szakos hallgatók
szerint a tantárgy legfontosabb célja a mozgás és a sport megszerettetése és az általános mozgásműveltség fejlesztése. A férfi és női hallgatók között jelentős különbség mutatkozik, ugyanakkor az életkor és a képzésben való előrehaladás kevésbé befolyásoló tényezőként jelent meg a hallgatók célrendszerében. Érdemes a testnevelőtanár-képzést és a köznevelés
testnevelés tantárgyát egységes irányelvek, elvárások, célok és szemlélet alapján közelíteni egymáshoz annak érdekében, hogy optimális fejlesztő hatást legyen képes biztosítani.
Hivatkozások
Bognár, J. (2019). A testnevelés értékorientációja. Új Pedagógiai Szemle, 69(3–4), 100–108.
Bognár, J. (2020). A testnevelőtanár-képzésre vonatkozó dokumentumok egységessége az elvek, tar-talmak és értékek mentén: a képzési kimeneti követelmények, a pedagóguskompetenciák, a pedagó-guséletpálya-modell és a NAT 2020 összevetése. EKE Líceum Kiadó.
Capel, S. (2016). Value orientations of student physical education teachers learning to teach on school-based initial teacher education courses in England. European Physical Education Review, 22(2), 167–184. https://doi.org/10.1177/1356336X15596984
Csányi, T. & Révész, L. (2015). A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás. 1. kiadás. Magyar Diáksport Szövetség.
Csányi, T. & Révész L. (2021). A testnevelés és sport oktatásának elmélete és módszertana – Közép-pontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség.
Hamar, P. & Karsai, I. (2017). A testnevelés tartalmi korszerűsítésének ideája. Testnevelés, Sport, Tudo-mány / Physical Education, Sport, Science, 2(1–2), 10–14. https://doi.org/10.21846/TST.2017.1-2.1
Hurtik-Tóth, E., H. Ekler, J. & Tóth, L. (2023). Testnevelő tanár szakos hallgatók tanulás iránti elkötele-ződésének vizsgálata. Magyar Sporttudományi Szemle, 24(103), 63–68.
Kovács, K. E., Pusztai, G., Kovács, K. & Nagy, B. E. (2018). A felsőoktatási társas integráció és a hallgatói egészségmagatartás kapcsolata. Pedacta, 1, 41–59. http://hdl.handle.net/2437/259241 (2023.12.12)
Lee, H. (2015). Preservice Physical Education Teacher’s Value Orientations across the Student Teaching Semester. Doctoral dissertation, University of South Carolina. https://scholarcommons.sc.edu/etd/3700 (2024. 01. 05.)
Molnár, A. (2021). Testnevelő tanári példamutatás és az egészségmagatartás közvetítése a bemutatás módszerén keresztül. In Medovarszki, I. (Ed.), Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021 – Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok (pp. 129–146). Magánkiadás.
Moravecz, M. & Kozma, B. (2022). Szocializációs színterek harca a különböző képzési szinteken tanuló pedagógushallgatók egészségmagatartásában. Magyar Sporttudományi Szemle, 23(4), 34–39.
Mustell, J., Geidne & S., Barker, D. (2023). The transfomation of ball game sas pedagogic discourse with-in physical education teacher education. European Physical Education Review. https://doi.org/10.1177/1356336X231207485
Nemzeti alaptanterv (2020). A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Igazságügyi Minisztérium. https://njt.hu/jogszabaly/2012-110-20-22 (2024. 09. 01.)
Pálinkás, R., Kinczel, A., Miklósi, I., Váczi, P., Laoues-Czimbalmos, N. & Müller, A. (2022). Lifestyle educa-tion, health education, environmental education, movement. Acta Carolus Robertus, 12(1), 129–142. https://doi.org/10.33032/acr.2812
Pill, S., Penney, D. & Swabey, K. (2012). Rethinking Sport Teaching in Physical Education: A Case Study of Research Based Innovation in Teacher Education. Australian Journal of Teacher Education, 37(8). https://doi.org/10.14221/ajte.2012v37n8.2
Rapos, N. & Szivák, J. (2015). Az osztatlan tanárképzés KKK-elemzésére épülő alapelveinek, képzési struktúrájának és tartalmának meghatározása. In Rapos, N. & Kopp, E. (Eds.), A tanárképzés megújí-tása – 2015. (pp. 11–30). ELTE Eötvös Kiadó.
Redelius, K., Quennerstedt, M. & Öhman, M. (2015). Communicating aims and learning goals in physical education: part of a subject for learning. Sport, Education and Society, 20(5), 641–655. https://doi.org/10.1080/13573322.2014.987745
Romar, J., E., Aström, P. & Ferry, M. (2018). Practical knowledge of preservice physical education teach-ers: Content and influence of acculturation. Journal of Physical Education and Sport, 18(1). 10.7752/jpes.2018.01015
Thomas, M. & Ti, M. (2021). Gender differences in physical education conceptual knowledge on physi-caleducation teacher education (PETE) students. International Journal of Physical Education, Sports and Health, 8(5), 99–105. https://www.kheljournal.com/archives/2021/vol8issue5/PartB/8-4-97-757.pdf (2024. 02. 01.)
Vajda, I., Major, Zs., Moravecz, M., Pásztorné, B., K., Vajda, T., Vajda, F., V., Oláh, D. & Nagy, A. (2018). Study on physical activity and health behaviour among students at the University of Nyíregyháza. Magyar Sporttudományi Szemle, 19(2), 22–26. https://mstt.hu/wp-content/uploads/2018/06/MSTT-Szemle-2018-02-honlapra.pdf (2023. 11. 25.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
