Tantárgyi attitűdök az óvodapedagógus- és tanítóképzésbe belépő hallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2026.1.01Kulcsszavak:
tantárgyi attitűdök, tantárgyak, óvodapedagógus-képzés, tanítóképzés, pedagógusjelöltekAbsztrakt
A pedagógusképzésbe belépő hallgatók korábbi iskolai tapasztalatai és tantárgyi preferenciái hatással lehetnek arra, hogy hogyan kapcsolódnak be a képzésbe, mennyire érzik magukat magabiztosnak az egyes tantervi területeken, és később milyen pedagógiai gyakorlatot alakítanak ki.
Jelen tanulmány 528, óvodapedagógus- és tanítóképzésbe belépő hallgató tantárgyi attitűdjeit vizsgálta 12 iskolai tantárgy mentén.
Az eredmények szerint a hallgatók legkedvezőbb attitűdjei a művészetekhez, a testneveléshez, valamint a humán és a nyelvi területekhez kapcsolódtak, míg a matematika, a fizika, a kémia és a technológiai jellegű területek kevésbé
kedvező megítélést kaptak. A hallgatók attitűdjei eltérő mintázatokba rendeződtek, ami arra utal, hogy már a képzés kezdetén különböző támogatási igényekkel érkeznek.
A tanítóképzésben tanulók több természettudományos és technológiai jellegű tantárgy esetében pozitívabb attitűdökről számoltak be, míg az óvodapedagógusképzésben tanulók zenéhez kapcsolódó attitűdjei voltak kedvezőbbek.
A 11. évfolyamos tanulókkal összehasonlítva a pedagógusképzésbe belépő hallgatók kedvezőbben
viszonyultak az irodalomhoz, a rajzhoz, a biológiához és a történelemhez, ugyanakkor kevésbé kedvezően értékelték a matematikát, a fizikát és az idegen nyelvet.
Az eredmények gyakorlati jelentősége, hogy a képzés elején érdemes feltárni a hallgatók tantárgyi attitűdjeit, és célzottan támogatni azokat a területeket, ahol kevésbé pozitív előzetes tapasztalatokkal rendelkeznek. Különösen fontos a
természettudományos, a matematikai és a technológiai területekhez kapcsolódó magabiztosság, érdeklődés és pedagógiai önhatékonyság erősítése.
Hivatkozások
Berger, N., Mackenzie, E. & Holmes, K. (2020). Positive attitudes towards mathematics and science are mutually beneficial for student achievement: A latent profile analysis of TIMSS 2015. The Australian Educational Researcher, 47(3), 409–444. https://doi.org/10.1007/s13384-020-00379-8
Bilir-Seyhan, G. & Ocak-Karabay, S. (2018). Early childhood pre-service teachers’ views about visual arts education and aesthetics. Eurasian Journal of Educational Research, 73, 131–148. https://doi.org/10.14689/ejer.2018.73.8
Colić, V., Lužanin, Z., Lazić, B., Maričić, S. & Klemenović, J. (2025). Views on mathematics education: A comparative study of future primary and future mathematics teachers. Education Sciences, 15(10), Article 1370.
https://doi.org/10.3390/educsci15101370
Czető, K. (2021). Az iskolai attitűd kutatásának kérdései: elméleti modellek és lehetséges mérőeszközök. Egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményei. Iskolakultúra, 31(3), 51–74.
Czető, K. (2022). Mit gondolnak a tanulók és tanárok az iskoláról? Egy iskolaiattitűd-kutatás eredményei. Iskolakultúra, 32(8–9), 30–52.
https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.30
Csapó, B. (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Csíkos, Cs. (2012). Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyílt végű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra, 22(1), 3–13.
Efe, R., Oral, B. & Efe, H. A. (2012). Student teachers’ attitudes toward the teaching profession. In Zysberg, L. (Ed.), Student attitudes (pp. 251–266). Nova Science Publishers.
Garbett, D. (2003). Science education in early childhood teacher education: Putting forward a case to enhance student teachers’ confidence and competence. Research in Science Education, 33(4), 467–481.
https://doi.org/10.1023/B:RISE.0000005251.20085.62
García, A. R., Ramírez, E. S., Fontana, R. J. & Pérez, L. R. (2024). The environmental literacy of future pre-school and primary school teachers in Andalusia. Enseñanza de las Ciencias, 42(3), 159–184.
https://doi.org/10.5565/rev/ensciencias.6130
Hourigan, M. & Leavy, A. M. (2017). Rate your course! Student teachers’ perceptions of a primary pre-service mathematics education programme. Journal of Curriculum Studies, 49(6), 802–829.
https://doi.org/10.1080/00220272.2017.1284266
Józsa, K. & Pap-Szigeti, R. (2006). Az olvasási képesség és az anyanyelvhasználat fejlődése 14–18 éves korban. In Józsa, K. (Ed.), Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése (pp. 131–153). Dinasztia Tankönyvkiadó.
Józsa, K., Kiss, B. & Oo, T. Z. (2026). Az iskolai tantárgyak kedveltsége Magyarországon: 25 év változásai (1999–2024). Magyar Pedagógia (in press).
Kartal, B. (2020). Pre-service science and mathematics teachers’ teaching efficacy beliefs and attitudes toward teaching: A partial correlation research. Australian Journal of Teacher Education, 45(9), 41–61.
https://doi.org/10.14221/ajte.2020v45n9.3
Kember, D. & Leung, D. Y. P. (2005). The influence of active learning experiences on the development of graduate capabilities. Studies in Higher Education, 30(2), 155–170. https://doi.org/10.1080/03075070500043127
Kong, S.-H. & Xiong, X. (2025). Pre-service kindergarten teachers’ confidence and beliefs in music education: A study in the Chinese context. Education Sciences, 15(6), Article 772. https://doi.org/10.3390/educsci15060772
Letina, A. & Diković, M. (2021). Student teachers’ classroom management orientations and their beliefs on effective teaching behaviour. Sodobna Pedagogika / Journal of Contemporary Educational Studies, 72(1), 128–143.
Leung, D. Y. P. & Kember, D. (2006). The influence of teaching approach and teacher-student interaction on the development of graduate capabilities. Structural Equation Modeling, 13(2), 264–286.
https://doi.org/10.1207/s15328007sem1302_6
Lowe, J. & Gayle, V. (2007). Exploring the work/life/study balance: The experience of higher education students in a Scottish further education college. Journal of Further and Higher Education, 31(3), 225–238.
https://doi.org/10.1080/03098770701424942
Malmos, E. & Chrappán, M. (2016). Természettudományos attitűd vizsgálat egy pilot mérés tükrében. Educatio, 25(4), 608–616.
Mateos Núñez, M., Martínez Borreguero, G. & Naranjo Correa, F. L. (2021). Diagnosis of the affective domain of primary school teacher trainees in the teaching-learning of STEM areas: Comparative analysis with primary school students. In Bowman, M. N. (Ed.), Topics in science education (pp. 169–197). Nova Science Publishers.
McDonald, C. V., Klieve, H. & Kanasa, H. (2021). Exploring Australian preservice primary teachers’ attitudes toward teaching science using the dimensions of attitude toward science (DAS). Research in Science Education, 51(5), 1325–1348. https://doi.org/10.1007/s11165-019-09910-z
Milić, M., Radić Hozo, E., Maulini, C., De Giorgio, A. & Kuvačić, G. (2022). What is the place of physical education among the teaching priorities of primary school teachers? An empirical study on importance, qualification and perceived teachers’ competence. Education Sciences, 12(9), Article 609.
https://doi.org/10.3390/educsci12090613
Pahl, A. (2022). Teaching physics in kindergarten and primary school: What do trainee teachers think of this? In Borg Marks, J., Galea, P., Gatt, S. & Sands, D. (Eds.), Physics teacher education (pp. 59–73). Springer.
https://doi.org/10.1007/978-3-031-06193-6_5
Pino-Pasternak, D. & Volet, S. (2018). Evolution of pre-service teachers’ attitudes towards learning science during an introductory science unit. International Journal of Science Education, 40(12), 1520–1541.
https://doi.org/10.1080/09500693.2018.1486521
Riegle-Crumb, C., Morton, K., Moore, C., Chimonidou, A., Labrake, C. & Kopp, S. (2015). Do inquiring minds have positive attitudes? The science education of preservice elementary teachers. Science Education, 99(5), 819–836.
https://doi.org/10.1002/sce.21177
Şahan, H. H. & Zöğ, H. (2017). An analysis of the relation between teacher candidates’ attitudes toward the teaching profession and teaching-learning process competencies. Pegem Journal of Education and Instruction, 7(4), 583–610. https://doi.org/10.14527/pegegog.2017.021
Shin, M. & Alpern, L. W. (2024). Drawing teacher identity: Perspectives of students in a teacher education program. Social Sciences & Humanities Open, 10, Article 101036. https://doi.org/10.1016/j.ssaho.2024.101036
Soini, A., Watt, A., & Sääkslahti, A. (2021). Finnish pre-service teachers’ perceptions of perceived competence in early childhood physical education. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(12), Article 6454. https://doi.org/10.3390/ijerph18126454
Tabachnick, B. G. & Fidell, L. S. (2019). Using multivariate statistics (7th ed.). Pearson.
Taskin-Can, B. (2011). The perceptions of pre-service science teachers concerning constructivist perspectives to teaching. Journal of Baltic Science Education, 10(4), 219–228.
Zacharos, K., Koliopoulos, D., Dokimaki, M. & Kassoumi, H. (2007). Views of prospective early childhood education teachers towards mathematics and its instruction. European Journal of Teacher Education, 30(3), 305–318. https://doi.org/10.1080/02619760701486134
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
