Ismerős kérdések, új megközelítés? - A cselekvőhálózat-elmélet az oktatáskutatásban
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2026.1.06Absztrakt
Az írás Tara Fenwick és Richard Edwards Actor-Network Theory in Education című 2010-es megjelenésű kötetét mutatja be, amely a cselekvőhálózat-elmélet (ANT) oktatáskutatásban való alkalmazásának lehetőségeit tárgyalja – és ezen kérdéskörben alapműnek tekinthető. Bemutatásra kerül a könyv szerkezeti felépítése és a szerzők által tárgyalt legfontosabb témakörök, középpontba állítva a cselekvőhálózat-elméleten keresztül vizsgált tanítási-tanulási folyamatokat és a neveléstudományi kutatás lehetőségeit. A recenzió végül kitér a mű elméleti erősségeire és korlátaira, valamint a 2010 óta bekövetkezett technológiai és társadalmi változások kontextusára is.
Hivatkozások
Berki, M. (2017). A földrajzi lépték változó értelmezése és a cselekvőháló-zat-elmélet. Földrajzi Közlemények, 141(3), 203–215.
Bigum, C. (1998). Solutions in search of educational problems: speaking for computers in schools. Educational Policy, 12(5), 586–601.
https://doi.org/10.1177/0895904898012005007
Detel, W. (2001). Social Constructivism. In Smelser, N. J. & Baltes, P. B. (Eds.), International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences (pp. 14264–14267). Pergamon. https://doi.org/10.1016/B0-08-043076-7/01086-X
Edwards, R. (2011). Translating the Prescribed into the Enacted Curricu-lum in College and School. Educational Philosophy and Theory, 43(1), 38–54.
https://doi.org/10.1111/j.1469-5812.2009.00602.x
Fenwick, T. (1998). Managing space, energy, and self: beyond classroom management with junior high school teachers. Teachers and Teacher Education, 14(6), 619–631. https://doi.org/10.1016/S0742-051X(98)00012-2
Fenwick, T. & Edwards, R. (2010). Actor-Network Theory in Education. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203849088
Hackett, E. J., Amsterdamska, O., Lynch, M. E. & Wajcman, J. (2007). The Handbook of Science and Technology Studies, third edition. MIT Press.
Jackson, S. (2015). Toward an Analytical and Methodological Understand-ing of Actor-Network Theory. Journal of Arts and Humanities, 4(2), 29–44. https://doi.org/10.18533/journal.v4i2.210
Latour, B. (1996). On actor-network theory: A few clarifications. Soziale Welt, 47(4), 369–381.
Law, J. (1992). Notes of the Theory of the Actor Network: Ordering, Strategy and Heterogeneity. Centre for Sciences Studies, Lancaster University.
https://doi.org/10.1007/BF01059830
McGregor, J. (2004). Spatiality and the place of the material in schools. Pedagogy, Culture and Society, 12(3), 347–372. https://doi.org/10.1080/14681360400200207
Miller, K. H., Edwards, R. & Priestley, M. (2009). Levels and equivalence in credit and qualifications frameworks: contrasting the prescribed and enacted curriculum in school and college. Research Papers in Education, 24(4), 1–19.
Nemeslaki, A. (2016). Vállalati internetstratégia. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789630598378
Nespor, J. (1994). Knowledge in Motion: Space, Time and Curriculum in Undergraduate Physics and Management. Falmer Press.
Orbán, Z. (2022). E-learning projektek sikertényezői: Az e-learning megol-dások actor-network theory elemzése [PhD értekezés]. Budapesti Cor-vinus Egyetem. https://doi.org/10.14267/phd.2022022
Sismondo, S. (2010). An Introduction to Science and Technology Studies (Second edition). Wiley-Blackwell.
Ungvári Zrínyi, I. (2025. 02. 18). Tárgyak, képek és narratívák a színháztör-ténet hálózataiban: szemléletváltás a színházban 1945 után [Konferenciaelőadás absztrakt]. 6. KÉSZLETT műhelykonferencia, MTA-KAB Színháztudományi Szakbizottság. https://kab.ro/konferenciak/konferencia/6-keszlett-muhelykonferencia-1753
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
