A találkozás pedagógiája és a pedagógusképzés

Szerzők

  • Imre Knausz -

DOI:

https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.01

Kulcsszavak:

találkozás, mentalitás, irracionalizmus, műveltség, érdeklődés, szabadság

Absztrakt

Az esszé három részre tagolódik.

Az első rész korunk átfogó kulturális válságát és annak politikai következményeit elemzi. Nagyjából a 20. század elejétől egyre fokozódó mértékben határozza meg a mindennapi gondolkodást az, amit ez az írás irracionális mentalitásnak nevez. Erodálódik a világ megismerhetőségébe és az élet tervezhetőségébe vetett hit és egyáltalán az átfogó világismeretre való igény. Ez a tendencia megalapozza a megszokotthoz, a „normálishoz” való ragaszkodást, az idegennel szembeni bizalmatlanságot és végső soron az erőhöz, a tekintélyelvű rendszerekhez való vonzódást.

A második rész azt vizsgálja, hogy az oktatásnak milyen szerepe van e válság újratermelésében, és milyen szerepe lehet a leküzdésében. A közoktatás ugyanis ahelyett, hogy világismerettel vértezné föl a tömegeket, a tantervekhez való mechanikus ragaszkodás révén éppenséggel azt sugallja, hogy mindez megtanulhatatlan és egyben érdektelen. Tanár és tanuló más világokban élnek, és az oktatás igazi feladata az lenne, hogy e világok termékeny találkozása révén közös világok jöjjenek létre, egyszerűbb szavakkal: a tanulók érdeklődésének fölkeltése a világ iránt. Ez nem kis mértékben az emberi kapcsolatokon múlik, ezért beszél az esszé a találkozás pedagógiájáról.

A harmadik rész arról szól, hogy hogyan szolgálhatja a tanárképzés ezt a pedagógiát. Ennek kapcsán két kérdést tárgyal az írás. Egyrészt állást foglal amellett, hogy a tanárnak mély szaktárgyi tudásra van szüksége, másrészt amellett érvel, hogy a tanár pedagógiai tudását nem lehet technikai készségekre szűkíteni, mert az is világismeret, amelynek megszerzése a tanulás szabadságát feltételezi.

Információk a szerzőről

Imre Knausz, -

a Taní-tani Online főszerkesztője, pedagógiai szakíró

Hivatkozások

Aprily, L. (2018). Tavasz a hazsongardi temetőben [1925]. In Aprily Lajos osszes koltemenyei. DIA PIM. https://reader.dia.hu/document/Aprily_Lajos-Aprily_Lajos_osszes_koltemenyei-16553

Arendt, H. (1995). Az oktatas valsaga. In Arendt, H., Múlt és jövő között (pp. 181– 203). Osiris Kiado – Readers International.

Balassa, P. (1995). Paideia, Humanitas, Bildung Gadamernel. In Balassa, P., Majdnem és talán (pp. 47–62). T-Twins Kiado, Lukacs Archivum.

Dennett, D. (1998). Az intencionalitás filozófiája. Osiris Kiado.

Czoch, G. (2006). A mentalitastortenet. In Body, Zs. & O. Kovacs, J. (Eds.), Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek (pp. 473–499) Osiris.

Falus, I. & Szűcs, I. (Eds.) (2022). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akademiai Kiado. https://doi.org/10.1556/9789634548454 DOI: https://doi.org/10.1556/9789634548454

Gadamer, H-G. (1960). Igazság és módszer. Gondolat.

von Humboldt, W. (1985). A berlini felsőbb tudomanyos intezmenyek kulső es belső szervezeteről. In Telegdi, Zs. & Ara-Kovacs, A. (Eds.), Wilhelm von Humboldt válogatott írásai (pp. 247–267). Europa Konyvkiado.

Hutton, P. H. (1981). The History of Mentalities: The New Map of Cultural History. History and Theory, 20(3), 237–259. https://doi.org/10.2307/2504556 DOI: https://doi.org/10.2307/2504556

Jozsef, A. (2006). József Attila összes versei II. 1927–1937. Kritikai kiadás. Kozzeteszi: Stoll Bela. Balassi Kiado.

Juhasz, D. (2021). Az uj NAT-hoz igazitjak a tanarkepzest. Népszava, julius 7. https://nepszava.hu/3125507_az-uj-nat-hoz-igazitjak-a-tanarkepzest

Knausz, I. (2009). A kompetencia szerkezete es a kompetencia-alapu oktatas. Iskolakultúra, 7-8., 71–83.

Knausz, I. (2017a). A kozos olvasasrol. Taní-tani Online, marcius 29.https://www.tani-tani.info/a_kozos_olvasasrol

Knausz, I. (2017b). Tananyag es valosag. Taní-tani Online, majus 13. https://www.tani-tani.info/tananyag_es_valosag

Knausz, I. (2018a). Mi a neveles? In Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára 2010–2018. (pp. 198–209). Demokratikus Ifjusagert Alapitvany. https://mek.oszk.hu/18800/18805/

Knausz, I. (2018b). A fokusz mint oktataselmeleti problema. In Knausz, I., Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára 2010–2018. (pp. 210–218). Demokratikus Ifjusagert Alapitvany. https://mek.oszk.hu/18800/18805/

Knausz, I. (2018c). A pedagogiai kulturarol. In Knausz, I., Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára 2010-2018. (pp. 231–255). Demokratikus Ifjusagert Alapitvany. https://mek.oszk.hu/18800/18805/

Knausz, I. (2018d). Ketfele tudas. Ujabb adalekok a kompetenciafogalom differencialtabb ertelmezesehez. In Knausz, I., Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára 2010–2018. (pp. 340–351). Demokratikus Ifjusagert Alapitvany. https://mek.oszk.hu/18800/18805/

Knausz, I. (2018e). A talalkozas kulturaja. In Knausz, I., Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára 2010-2018. (pp. 372–380). Demokratikus Ifjusagert Alapitvany. https://mek.oszk.hu/18800/18805/

Knausz, I. (2018f). A tanar tudasa. Harom balvanyrol. Taní-tani Online, november 18. https://www.tani-tani.info/a_tanar_tudasa

Knausz, I. (2022). „...minden haz ablakan”. Lemondhatunk-e a műveltseg demokratizalasarol? In Foldes, Gy. & Antal, A. (Eds.), Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság. Társadalomelméleti tanulmányok (pp. 246–266). Napvilag Kiado.

Knausz, I. (2023). Igazsag es homalyos tudat. A kozoktatasrol rendszerkritikai kontextusban. Taní-tani Online, augusztus 10. https://www.tani-tani.info/igazasag_es_homalyos_tudat

Kozma, T. (1998). Expanzio. Educatio, 7(1), 5–18.

Le Goff, J. (2007). A mentalitástörténet. In Benda, Gy. & Szekeres, A. (Eds.), Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata (pp. 419– 430). L'Harmattan – Atelier.

Madách, I. (2005). Az ember tragédiája. Drámai költemény. Szinoptikus kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Kerényi Ferenc. Argumentum.

Mérő, L. (1997). Mérő László a matematikatanításról. Mire való a matematika tanítása? Bölcsesség vagy frusztráció? Kónya Anikó interjúja. (Eredeti megjelenés: Tandem, 1997). https://www.vtamk.hu/mero-laszlo-a-matematikatanitasrol/Móricz, Zs. (1921). Légy jó mindhalálig. Athenaeum.

Nahalka, I. (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Nahalka, I. (2025). Konzervatív és progresszív pedagógiák. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. https://tani-tani.info/konyvek/1#nahalka

Saint-Exupéry, A. (2002). Citadella. Lazi Könyvkiadó.

Smith, J. E. H. (2022). The Internet Is Not What You Think It Is. A History, a Philosophy, a Warning. Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.1515/9780691229683

Széchenyi, I. (2002). Hitel. Neumann Kht. https://mek.oszk.hu/06100/06132/

Szijártó, M. I. (2021). A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20. századi történetírás történetébe és elméletébe. Ráció Kiadó.

Vágó, M. (1978). József Attila. Szépirodalmi Könyvkiadó.

##submission.downloads##

Megjelent

2026-01-13

Hogyan kell idézni

Knausz, I. (2026). A találkozás pedagógiája és a pedagógusképzés. Pedagógusképzés, 23(2), 005–027. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.01

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok