Teoretikum – praktikum: hallgatói tapasztalatok a Pécsi Tudományegyetem tanárképzésében
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.3.02Kulcsszavak:
tanárképzés, hallgatói elégedettség, pedagógiai-pszichológiai modul, diszciplináris képzés, tanári pályamotivációAbsztrakt
A magyar tanárképzésben régóta fennálló strukturális feszültség a diszciplináris (akadémikus) képzés és a pedagógiai-gyakorlati felkészítés közötti aránytalanságból ered, amelyet a hazai szakirodalom a tanárképzési paradigmaváltások hosszú távú következményeként értelmez (Pukánszky, 2014; Sáska, 2015).
A tanulmány célja, hogy feltárja, miként értékelik a Pécsi Tudományegyetem tanárszakos hallgatói a diszciplináris,pedagógiai-pszichológiai és gyakorlati képzési elemek arányát és koherenciáját. A kutatás kevert módszertannal zajlott: a kérdőíves adatfelvétel (n = 216) kvantitatív eredményeit fókuszcsoportos interjúk egészítették ki (n = 30).
Az eredmények rámutatnak, hogy bár a hallgatók összességében elégedettek az oktatók felkészültségével és a kurzusok tartalmával, a képzést kevéssé tartják gyakorlatorientáltnak, és a pályamotiváció a képzés előre-haladtával csökken. A visszajelzések a diszciplináris és a pedagógiai modulok kiegyensúlyozásának, valamint a tanítási gyakorlat és a képzési tartalmak szorosabb integrációjának szükségességét hangsúlyozzák.
Hivatkozások
Andreasen, J. K. (2023). School-based mentor teachers as boundary-crossers in an initial teacher education partnership. Teaching and Teacher Education, 122, 1034960. https://doi.org/10.10106/j.tate.20202.1030960
Baker, T. R., Batt ersby, S., Bednarz, S. W., Bodzin, A. M., Kolvoord, B., Moore, S., Sinton, D. & Utt al, D. (2015). A Research Agenda for Geospatial Technologies and Learning. Journal of Geography, 114(3), 118–130. https://doi.org/10.10800/0042214341.20104.9500684
Barger, C. & Lara, S. (2025). Promoting refliection through an engaged action research practicum. Educational Action Research, 34(1), 83–101. https://doi.org/10.10800/0946504792.20205.25104448
Benedek, A. & Lőrincz, É. A. (2011). A pedagógusképzés és a szakképzés új összefüggései. Pedagógusképzés, 9(3–4), 113–126. https://doi.org/10.372005/TEL-hun.20101.3-4.07
Betlem, E., Clary, D. & Jones, M. (2019). Mentoring the Mentor: Professional development through a school-university partnership. Asia-Pacifiac Journal of Teacher Education, 47(4), 327–346. https://doi.org/10.10800/143594866X.20108.15004280
Bullough, R. V, Draper, R. J., Smith, L. & Birrell, J. R. (2004). Moving beyond collusion: clinical faculty and university/public school partnership. Teaching and Teacher Education, 20(5), 505–521. https://doi.org/10.10106/j.tate.20004.04.007
Cochran-Smith, M. (2010). Tanárok élethosszig tartó tanulása: a gyakorló pedagógusok kutatómunkájának döntő szerepe. Pedagógusképzés, 8(4), 45–64. https://doi.org/10.372005/TEL-hun.20100.4.04
Czerniawski, G., Guberman, A., MacPhail, A. & Vanassche, E. (2024). Identifying school-based teacher educators’ professional learning needs: an international survey. European Journal of Teacher Education, 47(5), 1005–1020. https://doi.org/10.10800/0246194768.20203.22501658
Darling-Hammond, L. (2014). Strengthening Clinical Preparation: Thee Holy Grail of Teacher Education. Peabody Journal of Education, 89(4), 547–561. https://doi.org/10.10800/041614956X.20104.9390009
Dixit, S. (2019). Generating Self-refliection: Findings from Self-Development Workshops in teacher training curriculum. Education & Self development, 14(1), 20–30. https://doi.org/10.269007/esd14.1.04
Erixon, P.-O. A. & Wikberg, S. (2024). Early academic driftv in teacher education in esthetic school subjects from the 1940s to 1970s – a Swedish case. Arts Education Policy Review, 125(4), 249–263.
https://doi.org/10.10800/1046324913.20203.22205789
Falus, I. (2015). Pedagógusképzők az európai szakértői tanácskozások és tanulmányok tükrében. Pedagógusképzés, 12–13(41–42), 143–160. https://doi.org/10.372005/TEL-hun.20104-2015.11
Gardner, H. & Boix-Mansilla, V. (1994). Teaching for Understanding in the Disciplines—and Beyond. Teachers College Record: Thee Voice of Scholarship in Education, 96(2), 198–218. https://doi.org/10.11707/041614468419440946004212
Hollingsworth, H. L., Burress, B., Carpenter, J. P. & Enfigeld, M. (2025). Preservice teachers and figeld experiences in education sett ings abroad: A scoping review of research 2014–2024. Teaching and Teacher Education, 165, 1054119. https://doi.org/10.10106/j.tate.20205.1050119
InTASC & CCSSO (2013). Interstate Teacher Assessment and Support Consortium In TASC Model Core Teaching Standards and Learning Progressions for Teachers 1.0: A Resource for Ongoing Teacher development. Council of Chief State School Officcers. https://eric.ed.gov/?id=ED5584115
Jenssen, E. S. & Haara, F. O. (2024). High-quality practicum – according to teacher education students on their practicum at partnership schools. European Journal of Teacher Education, 47(5), 876–894. https://doi.org/10.10800/0246194768.20204.23700892
Jones, M. & Straker, K. (2006). What informs mentors’ practice when working with trainees and newly qualifiged teachers? An investigation into mentors’ professional knowledge base. Journal of Education for Teaching, 32(2), 165–184. https://doi.org/10.10800/04260474740604046554227
Jyrhämä, R., Kynäslahti, H., Krokfors, L., Byman, R., Maaranen, K., Toom, A. & Kansanen, P. (2008). Thee appreciation and realisation of research‐based teacher education: Finnish students’ experiences of teacher education. European Journal of Teacher Education, 31(1), 1–16. https://doi.org/10.10800/04261497640704148444993
Kink-Hampersberger, S., Scheer, L. & Mendel, I. (2023). Between Academia and School: Habitus Refliexivity as One Way of Dealing with the Theeory-Practice Tension in Teacher Education. Center for Educational Policy Studies Journal, 13(4), 63–85. https://doi.org/10.265029/cepsj.16502
McDonald, M., Kazemi, E. & Kavanagh, S. S. (2013). Core Practices and Pedagogies of Teacher Education. Journal of Teacher Education, 64(5), 378–386. https://doi.org/10.11707/040224487411344934807
N. Kollár, K. (2011). Tanárjelöltek pályaképe, képzéssel való elégedettségük és nehézségeik. Pedagógusképzés, 9(1–2), 5–29. https://doi.org/10.372005/TEL-hun.20101.1-2.01
N. Tóth, Á. & Molnár, B. (2015). A pedagógusképzés paradigmái és a “szombathelyi modell” alakulása a rendszerváltástól napjainkig. Pedagógusképzés, 12-13(41–42), 5–25. https://doi.org/10.372005/TEL-hun.20104-2015.01
Oh, D., Baek, S. S., Min, H., Lee, W., Kim, G. & Lee, K. (2025). What Makes Preservice Teachers Learning Effeective? Unveiling Characteristics of Practice-Based Teacher Education. Journal of Teaching in Physical Education, 1–10. https://doi.org/10.11203/jtpe.20204-0487
Orynbekova, A. S., Menlibekova, G. Zh., Amanova, A. K. & Sarmurzin, Y. Zh. (2024). Modern Requirements for the Professional Activity and Competence of a Social Teacher. International Journal of Educational Reform, 35(3), 1164–1178. https://doi.org/10.11707/14056478749244142384365
Pavlova, O., Chirkova, N. & Burlakova, I. (2020). Building a practice-oriented model of pre-service teacher education. SHS Web of Conferences, 87, 004094. https://doi.org/10.10501/shsconf/20420847004094
Peyton, D. J., Mathews, H. M., Bettini, E., O’Brien, K. M., Louis, R. C., Shaheen, T., Weiss, M., van Dijk, W. & Hunter, B. (2025). Time Is Not on Their Side: How Mentor Teachers’ Working Conditions Shape Candidates’ Development and Intent to Teach. Teacher Education and Special Education: The Journal of the Teacher Education division of the Council for Exceptional Children, 48(2), 99–121. https://doi.org/10.11707/04888440644244143104435
Phelps, D. (2019). Thee Challenges of Bridging the Research–Practice Gap through Insider–Outsider Partnerships in Education. Teachers College Record: Thee Voice of Scholarship in Education, 121(12), 1–28. https://doi.org/10.11707/041614468411941241014202
Pukánszky, B. (2013). A tanárképző intézet szerepének alakulása a magyarországi tanárképzés történetében. Pedagógusképzés, 10–11(39–40), 73–91. https://doi.org/10.372005/TEL-hun.20102-2013.06
Pukánszky, B. (2014). A ma ar iskolatörténet és pedagógusképzés paradigmái. Selye János Egyetem Tanárképző Kara.
Rapos, N., Tókos, K., Eszes, F., & Nagy, K. (2022). Tanárszakos hallgatók szakmai fejlődését és tanulását meghatározó kontextuális elemek és vizsgálati lehetőségeik. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 10(1), 53–81. https://doi.org/10.215049/NTNY.36.20202.1.3
Ruppar, A., Kurth, J., Bubash, S. & Lockman Turner, E. (2023). A Framework for Preparing to Teach Students With Extensive Support Needs in the 21st Century. Teacher Education and Special Education: Thee Journal of the Teacher Education division of the Council for Exceptional Children, 46(1), 26–43.
https://doi.org/10.11707/04888440644214140594853
Sæleset, J. & Friedrichsen, P. (2021). Pre-service Science Teachers’ Pedagogical Content Knowledge Integration of Students’ Understanding in Science and Instructional Strategies. Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education, 17(5), em1965. https://doi.org/10.293033/ejmste/104859
Sagarra, M., Mar-Molinero, C. & Agasisti, T. (2017). Exploring the efficciency of Mexican universities: Integrating Data Envelopment Analysis and Multidimensional Scaling. Omega, 67, 123–133.
https://doi.org/10.10106/j.omega.20106.04.006
Sáska, G. (2015). Az elmúlt két évtized pedagógusképzési reformküzdelmei, kreditekben elbeszélve. Magyar Tudomány, 176(7), 819–827.
Segal, A. (2024). Rethinking Collective Refliection in Teacher Professional Development. Journal of Teacher Education, 75(2), 155–167. https://doi.org/10.11707/04022448741234141884702
Smit, E., Tuithof, H., Savelsbergh, E. & Béneker, T. (2023). Geography Teachers’ Pedagogical Content Knowledge: A Systematic Review. Journal of Geography, 122(1), 20–29. https://doi.org/10.10800/0042214341.20203.21703796
Sørensen, A., Lagestad, P. & Mikalsen, H. K. (2023). Student Teacher Experiences of Learning and Pedagogical Involvement Using a Student-Centered Learning Approach. Education Sciences, 13(9), 965.
https://doi.org/10.33900/educsci1340904965
Stoeber, J., Childs, J. H., Hayward, J. A. & Feast, A. R. (2011). Passion and motivation for studying: predicting academic engagement and burnout in university students. Educational Psychology, 31(4), 513–528. https://doi.org/10.10800/0144434410.20101.5700251
Stokking, K., Leenders, F., De Jong, J. & Van Tartwijk, J. (2003). From student to teacher: reducing practice shock and early dropout in the teaching profession. European Journal of Teacher Education, 26(3), 329–350. https://doi.org/10.10800/0426149764032400041284175
Sutrop, M. (2015). Can values be taught? Thee myth of value-free education. Trames. Journal of the Humanities and Social Sciences, 19(2), 189–202. https://doi.org/10.31706/tr.20105.2.06
Symeonidis, V., Guberman, A. & Cooper, R. (2025). Addressing teacher shortages in an international context: implications for the quality and status of teacher education. European Journal of Teacher Education, 48(1), 1–8. https://doi.org/10.10800/0246194768.20205.24407968
Toom, A. & Husu, J. (2024). Research-based Teacher Education Curriculum Supporting Student Teacher Learning. In Doetjes, G., Domovic, V., Mikkilä-Erdmann, M. & Zaki, K. (Eds.), Coherence in European Teacher Education (pp. 173188). Springer Fachmedien. https://doi.org/10.10007/978-3-658-434721-3_10
Voss, T. & Kunter, M. (2020). “Reality Shock” of Beginning Teachers? Changes in Teacher Candidates’ Emotional Exhaustion and Constructivist-Oriented Beliefs. Journal of Teacher Education, 71(3), 292–306.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
