Rapid review a felsőoktatást jellemző szakmai kommunikációról

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.03

Kulcsszavak:

szakmai kommunikáció, felsőoktatás, mikrotanítás, visszajelzés, jógyakorlat, reflektív gondolkodás

Absztrakt

Az ezredforduló óta folyamatosan nő az igény a szakmai kommunikáció fejlesztésére azon szakmák esetében, amelyek a közvetlen emberi interakcióra épülnek.

Jelen tanulmány a felsőoktatási szakmai kommunikációs fejlesztés nemzetközi és hazai szakirodalmát tárja fel a rapid review módszerének segítségével. A vizsgálat célja, hogy összegezze a felsőoktatásban megvalósuló tanári és hallgatói interakciók nyelvészeti alapú vizsgálatainak szakirodalmi eredményeit, kulcsfogalmait és módszereit.

Ezek mellett a tanulmány a szakirodalom alapján olyan jógyakorlatokat is gyűjt, amelyek segíthetik a felsőoktatásban a kommunikációs képességek fejlesztésével kapcsolatos kurzusok kialakítását.

Információk a szerzőkről

Juhász Milán, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanársegédje

Laura Torbágyi, Eötvös Loránd Tudományegyetem

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának doktori hallgatója

Hollóy Zsolt, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanársegédje

Hivatkozások

Adamikné Jászó, A. (2013). Klasszikus magyar retorika. Holnap Kiadó.

Antalné Szabó, Á. (2006). A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság.

Antalné Szabó, Á. (2015). Osztálytermi kommunikáció. In Antalné Szabó, Á., Raátz, J. & Veszelszki, Á. (Eds.), Mozaikok a magyar nyelvről és a nyelvhasználatról (pp. 55–68). Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://metodika.btk.elte.hu/dstore/document/5887/10-TAMOP_BTK_BMT_10-Mozaikok_a_magyar_-nyelvr%C5%91l.pdf

Balogh, E. (2016). Tanítási gyakorlat másként: Átvezetés az egyetemi mikrotanításból az iskolai tanítási gyakorlatba. Edu Lingua 2(1), 37–48. https://doi.org/10.14232/edulingua.2016.1.4 DOI: https://doi.org/10.14232/edulingua.2016.1.4

Bóna, J. (2015). Retorika. In Antalné Szabó, Á., Raátz, J. & Veszelszki, Á. (Eds.), Mozaikok a magyar nyelvről és a nyelvhasználatról (pp. 41–54). Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://metodika.btk.elte.hu/dstore/document/5887/10-TAMOP_BTK_BMT_10-Mozaikok_a_magyar_nyelvr%C5%91l.pdf

Brinko, K. T. (1993). The Practice of Giving Feedback to Improve Teaching: What Is Effective? The Journal of Higher Education 64(5), 574–593. https://doi.org/10.1080/00221546.1993.11778449 DOI: https://doi.org/10.1080/00221546.1993.11778449

Cazden, C. B. (2001). Classroom discourse: The language of teaching and learning (2nd ed.). Heinemann.

Dobos, D. & Vígh-Szabó, M. (2022). A digitális oktatás face-to-face szóbeli kommunikációjának jellemzői és illemtana. Anyanyelv-pedagógia, 15(2), 29–46. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.2 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.2

Evans, C. (2013). Making Sense of Assessment Feedback in Higher Education. Review of Educational Research 83(1), 70–120. https://doi.org/10.3102/0034654312474350 DOI: https://doi.org/10.3102/0034654312474350

Fercsik, E. & Raátz, J. (2018). Kommunikáció és nyelvhasználat. Műszaki Könyvkiadó.

Fukkink, R. G., Trienekens, N. & Kramer, L. J. C. (2011). Video Feedback in Education and Training: Putting Learning in the Picture. Educational Psychology Review, 23(1), 45–63. https://doi.org/10.1007/sl 0648-010-9144-5 DOI: https://doi.org/10.1007/s10648-010-9144-5

Gonda, Zs. & Hollóy, Zs. (2025). The process of developing and applying the RED measurement tool. In Kucsinka, K., Tiliscsák, O., Sztojka, M., Jakab, E., Papp, G. & Daróci, Á. (Eds.), Innovative Digital Methods in Education and Research: Conference papers (II) (pp. 109–111). Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

Hamel, C., Michaud, A., Thuku, M., Skidmore, B., Stevens, A., Nussbaumer-Streit, B. & Garritty, C. (2020). Defining Rapid Reviews: a systematic scoping review and thematic analysis of definitions and defining characteristics of rapid reviews. Journal of Clinical Epidemiology, 129, 74–85. https://doi.org/10.1016/j.jclinepi.2020.09.041 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclinepi.2020.09.041

Herbszt, M. (2010). Tanári beszédmagatartás. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Hollóy, Zs. (2024). Osztály vigyázz! – Kapcsolatteremtés a jelenléti osztálytermi diskurzusokban. Anyanyelv-pedagógia, 17(3), 13–30. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.3.2 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2024.3.2

Horváth, A., Polgár, R., Bálint, B. E. & Király, T. (2023). Matematika tanár szakos hallgatók oktatási készségeinek hallgatóközpontú fejlesztése mikrotanítási környezetben. Dimenziók. Matematikai Közlemények, 11(1), 67–70. https://doi.org/10.20312/dim.2023.07 DOI: https://doi.org/10.20312/dim.2023.07

Hyland, K. & Zou, H. (2022). Pithy Persuasion: Engagement in 3 Minute Thesis Presentations. Applied Linguistics, 43(1), 21–44. https://doi.org/10.1093/applin/amab017 DOI: https://doi.org/10.1093/applin/amab017

Jakab, D. & P. Tóth, T. (2023). A rapid review módszerének kísérleti alkalmazása a nyelvtudományban. Szakirodalmi áttekintés az iskolai szövegalkotással kapcsolatos magyar nyelvű empirikus kutatásokról. Anyanyelv-pedagógia, 16(3), 79–97. https://doi.org/10.21030/anyp.2023.3.4 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2023.3.4

Keszy-Harmath, D. (2018). A tanári kommunikáció kvantitatív és kvalitatív vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE BTK. https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.194 DOI: https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.194

Komori-Glatz, M. & Smit, U. (2022). Exploratory Interactive Explaining (EXINTEX): Constructing Disciplinary Knowledge in Two Multilingual University Settings. Applied Linguistics, 43(2), 271–292. https://doi.org/10.1093/applin/amab023 DOI: https://doi.org/10.1093/applin/amab023

Kuna, Á. (2022). Az orvos-beteg kommunikáció kutatása és a nyelvészet. In Deme, A. & Kuna, Á. (Eds.), Tanulmányok a nyelvészet alkalmazásainak területéről (pp. 41–71). ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2022 DOI: https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2022

McGarr, O. & McCormack, O. (2014). Reflecting to Conform? Exploring Irish Student Teachers' Discourses in Reflective Practice. The Journal of Educational Research 107(4), 267–280. https://doi.org/10.1080/00220671.2013.807489 DOI: https://doi.org/10.1080/00220671.2013.807489

Melisné Nagy, M. (2014). Agrár-mérnöktanár hallgatók mikrotanításainak tapasztalatai. In Tóth, P., Ősz, R. & Várszegi, Á. (Eds.), Pedagógusképzés – személyiségformálás, értékközvetítés, értékteremtés : IV. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia tanulmánykötet (pp. 28–35). Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ.

Pintér, K. (2010). A matematikatanítás tanulása mikrotanítással – Tanárjelöltek problémái a tanítási óra tervezésével és vezetésével kapcsolatban. In Bencéné Fekete, A. (Ed.), Lehetőségek és alternatívák. I. Kárpát-medencei Módszertani Konferencia (pp. 323–327). Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar.

Richards, J. C. & Crookes, G. (1988). The Practicum in TESOL. TESOL Quarterly, 22(1), 9–27. DOI: https://doi.org/10.2307/3587059

Ryder, J. (2011). Promoting reflective practice in continuing education in France. ELT, 66(2), 175–183. https://doi.org/10.1093/elt/ccr032 DOI: https://doi.org/10.1093/elt/ccr032

Sahranavard, N. & Du, Q. (2022). Reimagining ITA training: promoting studentscholars’agency. ELT Journal, 76(4), 476–486. https://doi.org/10.1093/elt/ccab092 DOI: https://doi.org/10.1093/elt/ccab092

Sárospataki, B. (2018). „Majd írj rám Fészen, és megdumáljuk…”: Tanár-diák kommunikáció a Facebookon, az iskolai kapcsolat online kiterjeszthetőségének lehetőségei és kockázatai II. rész. Iskolakultúra, 28(8-9), 79–106.

Szabó, D. (2024). Tanárképzés a 21. században – a McKinsey jelentéstől a kompetenciaalapú tanárképzésig. Pedagógusképzés, 23(2), 46–61. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.2.03 DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.2.03

Tókos, K. (2024). Tanárjelöltek szakmai tanulásának és identitáskonstruálásának támogatása – a videotréning lehetőségei a tanárképzésben. Pedagógusképzés,23(1), 5–33. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.1.01 DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.1.01

Topping, K. (1998). Peer Assessment between Students in Colleges and Universities. Review of Educational Research, 68(3), 249–276. https://doi.org/10.2307/1170598 DOI: https://doi.org/10.3102/00346543068003249

Veljanovszki, D. (2010). A szóbeli tudományos kiselőadás magyarországi angol mint idegen nyelv környezetben. Nyelvvilág, 9, 5–10.

Walsh, S. (2011). Exploring Classroom Discourse. Language in Action. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203827826 DOI: https://doi.org/10.4324/9780203827826

Weiss, P. E., Weaver, R. L. & Cotrell, H. W. (1990). Using Public-Speaking Skills to Improve Classroom Instruction. Educational Horizons, 68(3), 117–121.http://www.jstor.org/stable/42924822 (2026.02.16.)

Wilkins E. A., Shin E-K. & Ainsworth J. (2009). The Effects of Peer Feedback Practices with Elementary Education Teacher Candidates. Teacher Education Quarterly, 36(2), 79–93.

##submission.downloads##

Megjelent

2026-01-13

Hogyan kell idézni

Juhász, M., Torbágyi, L., & Hollóy, Z. (2026). Rapid review a felsőoktatást jellemző szakmai kommunikációról. Pedagógusképzés, 23(2), 053–073. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.03

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok