Stíluslap

Az Öt kontinens hivatkozási rendszere[1]

Mind az irodalmi, mind a forráshivatkozásokat, továbbá minden megjegyzést lábjegyzetben kérünk feltüntetni.

  1. Irodalmi hivatkozások lábjegyzetben

Egy szerző esetén: Szerző évszám: oldalszám. (Pl.: Nagy 1988: 23.)

Több szerző által jegyzett mű esetén: Szerző–Szerző évszám: oldalszám. (Pl.: Berger–Luckmann 1998: 104–105.)

Szerkesztett kötet esetén: Szerkesztő (szerk./ed./Hg./dir.) évszám. Pl.: Szabó (szerk.) 2008; Lüdtke (Hg.) 2010. Az írásjelek halmozását kerüljük: Kaba 1998: 36,42.

Egy szerző egy évben több munkával: Az ábécé kisbetűivel teszünk köztük különbséget. Egy szerző több művének hivatkozásakor a nevet csak az első előfordulásnál adjuk meg. (Pl.: Tomka 2001a, 2001b; Valuch 2001, 2013.)

Többkötetes mű rövid lábjegyzetbeli hivatkozásában a kötetszám római számmal szerepel.  (Pl.: Braudel 2003: II. 35.)

  1. Forráshivatkozások lábjegyzetben

A forráshivatkozások a forrástípusnak (levéltári, kézirattári forrás, újságcikk, interjú stb.) megfelelő formát kövessék.

Levlétrái forrásokra kérjük, rövidített formában hivatkozzanak. A levéltári hivatkozások esetében a lábjegyzetben először a levéltár hivatalos rövidítését kell megadni, illetve az iratanyag jelzetét (pl. MNL VaML IV.401.b.). Konkrét iratra történő hivatkozásnál ezeken kívül a hivatkozott irat címét és dátumát is meg kell adni (pl. MNL VaML IV.401.b. 12365/1940. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1940. június 12.), s a rövidítést hátul, a források listájában kell feloldani.

Kézirattári forrásoknál a levéltárihoz hasonló módon járjunk el.

  1. Forrás- és irodalomjegyzék
    1. 1. Források

A tanulmány után először a felhasznált levéltári forrásokat kell megadni. (Külföldi levéltárak mindig az eredeti nevükön szerepelnek, esetükben annak a városnak a nevét is meg kell adni, ahol a levéltár található. A levéltár neve alatti sorban pontosan fel kell oldani a hivatkozott levéltári fond vagy állag nevét és évkörét (utóbbi csak akkor hagyható el, ha gyűjteményes fondról lévén szó, adott néven csak az az egy tétel létezik, pontos azonosításához nem szükséges az évkör). Ezt követően – sorközzel elkülönítve – a közgyűjteményben őrzött kéziratok (kézirat-, térkép-, adat-, illetve dokumentumtárak), majd a „forrás típusú” nyomtatott kiadványok (forráskiadások, nap- lók, visszaemlékezések, emlékiratok, statisztikák, helységnévtárak, kiadott térképek), ezután a felhasznált (nem csak egy cikk miatt idézett) időszaki kiadványok, filmek, végül az interjúk kerülnek feloldásra. A forráshivatkozások formátuma tekintetében az alábbi példák irányadóak:

Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (MNL VaML) IV.401.b. Vas Vármegye Alispánjának iratai, 1871–1950.

Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv, Wien (ÖStA KA) Alte Feldakten (AFA).

Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZK Kt) 551. Katádfay Tihamér: Legnagyszerűbb gondolataim. Kézirat, é. n.

Francsics Károly 2001: Francsics Károly visszaemlékezései. (S. a. r. és szerk. Hudi József.) Pápai Református Gyűjtemény, Pápa.

Haan Lajos – Zsilinszky Mihály (szerk.) 1877: Békésmegyei oklevéltár számos hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Tettey, Budapest.

MHHD XXIV= Szilágyi Sándor (szerk.): A két Rákóczy György családi levelezése. (Monumenta Hungariae Historica Diplomataria 24.) Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1875.

Nemzeti Sport, 1925–1935. Ajándék ez a nap (r.: Gothár Péter, 1979).

Interjú Nagy Ferenc tájfutóval 1983. február 12-én, készítette Debreceni Rezső. (A szerző tulajdonában.)

  1. 2. Hivatkozott irodalom

A hivatkozott irodalom jegyzéke a felhasznált források után következik, a cikk legvégén, tételesen felsorolva, ábécésorrendben. Csak a ténylegesen lábjegyzetben hivatkozott munkák kerüljenek fel- tüntetésre! Az irodalmi hivatkozások formátuma tekintetében az alábbi példák irányadóak:

Kötetek:

Botond Ágnes 1991: Pszichohistória – avagy a lélek történetiségének tudománya. Budapest.

Baross Károly, bellusi (szerk.) 1893: Magyarország földbirtokosai. Budapest.

[A kiadó feltüntetése nem kötelező, de lehetséges, ebben az esetben viszont kérjük, hogy az irodalomlista összes köteténél szerepeljen a kiadó, a kiadás helye előtt:

Heather, Peter – Matthews, John 1991: The Goths in the Fourth Century. Liverpool University Press, Liverpool.]

Tanulmánykötetből:

Hudi József 1997: Veszprém vármegye nemessége 1812-ben. In: Ódor Imre – Pálmány Béla – Takács Imre (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. (Rendi társadalom – polgári társadalom 9.) Debrecen, 219–227.

Idegen nyelvű publikáció:

Schlumbohm, Jürgen 1992: Sozialstruktur und Fortpflanzung bei der ländlichen Bevölkerung Deutschlands im 18. und 19. Jh. In: Voland, Eckart (Hg.): Fortpflanzung: Natur und Kultur im Wechselspiegel. Frankfurt am Main, 322–346.

[Idegen nyelvű publikációk hivatkozásánál eredeti nyelven szerepel a szerk., ford. stb. és a kiadási hely is. Pl. német szerkesztőnél Hg., több szerkesztőnél Hgg. az elvárt rövidítés.]

Folyóiratból:

Láng Panni 1986: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai. Történelmi Szemle (29.) 1. 80–94.

Thomas, Albert 2014: Utazások Bécs – Budapest – Belgrád – Athén. Napi jegyzetek. (Szerk., ford., jegyz. Bódy Zsombor.) Aetas (29.) 3. 152–170.

Lexikonszócikk:

’Korallok’ szócikk. In: Révai Új Lexikona. 12. kötet. Budapest, 1915. 26.

Újságcikk:

Szőnyi Ottó 1926: A pécsi püspökség templomai. Dunántúl 1926. december 25. 18. [Lehetőség szerint szerepeljen itt az oldalszám is, s az év kétszer legyen kiírva.]

Disszertáció/szakdolgozat:

Nagy Piroska 2000: Településszerkezet az Alföldön. (PhD-disszertáció.) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

Közlésre elfogadott, megjelenés alatt álló vagy kéziratos publikáció:

Kiss-Nagy Ágnes 2028: További érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall (megjelenés előtt).

Internetes hivatkozás:

Konrad, Felix 2010: Von der „Türkengefahr” zu Exotismus und Orientalismus: Der Islam als An- tithese Europas (1453–1914). EGO Europäische Geschichte Online http://www.iegego.eu/kon- radf-2010-de – utolsó letöltés: 2019. március 9.

Az interneten is hozzáférhető, de papíron is megjelent cikkek esetében mindig a papírverzió élvez elsőbbséget, ennek adatait kell hiánytalanul feltüntetni!

  1. Egyéb szabályok:
  • Nem használhatók a p., pp., o., old., i.m., ld., uő rövidítések. Az„uo” használata csak akkor megengedett, ha egyazon lábjegyzeten belül kerülne megismétlésre a hivatkozás.
  • Ügyeljünk a kötőjel (-) és a nagy kötőjel (–) helyes használatára! (Két népnév és önálló tulajdonnevek kapcsolatának kifejezésére, valamint két szélső határt, végpontokat jelölő, ’valamitől valameddig’ jelentésű szókapcsolatokban és kifejezésekben – így évszámok, oldalszámok közé – nagykötőjelet tegyünk.)
  • A századokat arab számmal jelöljük.
  • Idézeteket csak e jelek közé írjunk: „”. Idézeten belüli idézet »« jelek közé kerüljön.
  • Zárójelen belüli zárójelezéshez a szögletes zárójelet használjuk.
  • A forrásközlésbe tett kihagyásokat [...] közétegyük. Pl.: „[A]z alperes [TóthBéláné] elmondása szerint.”
  • A szerző vagy a fordító által tett megjegyzések formátuma: (ASzerző.) (AFord.) (Kiemelés–X.Y.)
  • A % jel mindig tapad a számhoz.
  • 10000-től nem törő szóközt (CTRL SHIFT SPACE) tegyünk az ezresek közé.
  • Minden címet kurziválunk a főszövegben, de a címhez tartozó toldalékokat már nem (pl.Nyugatból).
  • Recenzióban a recenzált könyv oldalszámaira a szövegben, zárójelben hivatkozunk, pont nélkül.

 

[1] A hivatkozási rendszer megegyezik a Korall Társadalomtörténeti Folyóirat hivatkozási szabályaival.