5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai
PDF

Kulcsszavak

általános iskola
tudásszintmérés
állampolgári kompetencia
nemzeti identitás
számítógép-alapú mérés

Hogyan kell idézni

Dancs, K. (2018). 5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 6(3), 34–53. https://doi.org/10.21549/NTNY.23.2018.3.3

Absztrakt

A tantervi dokumentumokban célként jelenik meg a nemzeti identitás fejlesztése, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, hogy milyen jellemzői vannak a tanulók nemzeti identitásának. Kutatásunkban azt a célt tűztük ki, hogy mérjük a tanulók teljesítményét a nemzeti identitással összefüggő ismeretelemekkel, a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatban. A nemzeti szimbólumok a nemzeti kultúra elemei, a történeti narratívákban helyet kapó személyek, események, helyszínek vagy tárgyi alkotások. Több lépésben meghatároztuk a tantervekben szereplő nemzeti szimbólumokat, majd ezek felhasználásával tesztet készítettünk. Eredményeink szerint tesztünk segítségével jellemezni tudjuk a tanulók tudását, átlagosan 64,78%-os teljesítményt értek el. Az idősebb tanulók jobban teljesítettek, míg a nemek között nem találtunk különbséget. A nemzeti identitás elemei közül vizsgáltuk a tanulók azonosulásának erősségét is. A 6. évfolyamosok gyengébb azonosulást tanúsítottak, nemi különbséget ebben az esetben sem találtunk. Megvizsgáltuk a teszteredmények és az azonosulás erőssége közötti kapcsolatot is. Mindkét évfolyamon kapcsolat mutatható ki a változók között, azonban az együtt járás mértéke alacsony. A tanulók teljesítménye ugyanakkor korrelál az iskolai teljesítményükkel való elégedettségükkel, ami megerősíti, hogy a tananyagban helyet kapó ismereteket mérte tesztünk. Számítógép-alapú mérésünk lehetővé tette, hogy a tesztkitöltés körülményeiről is adatokat gyűjtsünk. Nem találtunk összefüggést a tanulók teljesítménye és tesztre fordított ideje között, azonban az idő és az iskolába járás iránti pozitív attitűd között igen. Ez az eredmény azt erősíti meg, hogy nem a tanulók tudás szintje befolyásolja a kitöltésre fordított időt, hanem inkább attitűdjeik befolyásolják azt. Kutatásunk az első lépés volt annak érdekében, hogy megismerjük az iskola identitáskonstrukcióban betöltött szerepét.

https://doi.org/10.21549/NTNY.23.2018.3.3
PDF
Copyright (c) 2018 Szerző

Letöltések