Tabuk és bizalom szerepe az iskolai erőszak szempontjából

Abstract

A tanulmányban egy budapesti szakközép- és szakiskolában végzett esettanulmány részeredményét mutatjuk be, az iskolai erőszak vonatkozásában jelenlévő tabukat és a tanulók felnőttek iránti bizalmát. E két témában főként nemzetközi szakirodalomra tudtunk támaszkodni, melyek arra mutatnak, hogy az iskola szereplőinek egymásba vetett bizalma alapja lehet a bántalmazással kapcsolatos jelzőrendszer eredményesebb működésének. A kérdőíves vizsgálatra, interjúra, fókuszcsoportos beszélgetésre és dokumentumelemzésre épült kutatással kiderült, hogy a vizsgált iskolában nincs összefüggés a különféle erőszakos viselkedéstípusok előfordulási gyakoriságának érzékelése és a között, hogy jeleznek-e a tanulók egy felnőttnek, ha tudomásukra jut, hogy valaki bántalmazás, zaklatás áldozatává válik, viszont az őszinte és nyílt légkör segíti a bizalom kialakulását, ami pedig összefüggést mutat az iskolában dolgozó felnőtteknek adott jelzésekkel. Az is látszik, hogy az osztályfőnöknek kulcsszerepe van ebben. A mikrokörnyezet különböző nézőpontokból történő vizsgálata lehetőséget adott olyan mélyebb összefüggések megismerése, amelyek tudatosítása az iskola szereplőiben befolyással lehet az adott iskolában megjelenő erőszak visszaszorítására és akár hosszú távú megelőzésére.