Az általános iskolai tanulók kulturális fogyasztására ható tényezők vizsgálata

Absztrakt

Tanulmányunk célja, hogy feltárja a 8-13 éves tanulók kulturális érzékenységére ható tényezőket, azon belül kiemelten vizsgáltuk a gyermekek magasművészetekhez fűződő viszonyát. Hipotéziseinket Bourdieu és Passeron elméletére (1971, 1977), valamint Hunyadi (2005) kutatására alapozva állítottuk fel. Fő kérdésünk, hogy a hangszeres tanulmányok, az éneklés gyakorisága, valamint a társadalmi státusz hogyan befolyásolja a magasművészetekhez fűződő viszonyt. A kutatás során megvizsgáltuk, hogy a szülők zenéhez fűződő viszonya milyen hatással van a gyermekek zenei fogyasztására. A kulturális tőke szerepének vizsgálatához nemzetközi modelleket vettünk alapul. Feltáró kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a kulturális tőke különböző megjelenési formái milyen módon és mennyire érvényesülnek a kulturális fogyasztás dimenziójában. Eredményeink alátámasztották, hogy a magasabb iskolai végzettség, a nagyobb arányú szülői törődés, a szülők “zenei tőkéje” és a jó anyagi helyzet növeli a kulturális fogyasztás esélyét. A magasabb társadalmi státuszúak szélesebb kulturális fogyasztási mintázattal jellemezhetők, amihez viszont gyakoribb zenei aktivitás is társul. A jobb helyzetben lévő családokra nemcsak nagyobb kulturális fogyasztás, hanem körültekintőbb kulturális átörökítési metódusok is jellemzők.