A pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések és minőségbiztosítottságuk: Összehasonlító elemzés 2016–2020

Absztrakt

Az Állami Számvevőszék 2016-ban, majd 2020-ban felmérte és értékelte a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célul tűző programokat, azok minőségét, eredményességét. Az eredmények azt mutatják, hogy 2016 és 2020 között számos előrelépés történt: több állami és egyéb kezdeményezés indult meg, a képzések volumene, a képzési programok és az azokon részt vevők száma jelentősen nőtt. Nem változott azonban érdemben a képzések minőségbiztosítottsága. 2020-ban több hosszabb képzés volt elérhető a felnőttek számára, az iskoláskorúak képzései azonban továbbra is 1-4 órásak maradtak. A képzések négyötödében van tananyag és tematika, de ezek többsége nem akkreditált, és nem érhető el nyilvánosan. A képzések mintegy 40%-a értékeli az eredményességet. A minőségbiztosítás alapjául szolgáló dokumentáció egyes fontos eszközei (nyilvánosan elérhető tematika, tananyagok akkreditációja, oktatói felkészítés programja és a hallgatói előzetes igényeket és/vagy tudást vizsgáló eszköz) megléte a közpénzt felhasználó képzéseknél elterjedtebbek, ezek a képzések azonban kevésbé értékelik az oktatás eredményességét. A kutatás eredményei ismételten jelzik, hogy szükség van a képzések minőségét szavatoló szakmai garanciák további erősítésére. A közpénzzel is gazdálkodó szervezetek képzéseinél indokolt előírni, hogy mérjék a képzések eredményességét, és biztosítsák a tematikák és a tananyagok minőségét és széleskörű elérhetőségét.