Táblabíráskodás a 19. és a 21. században

A Győri Ítélőtábla példája

Absztrakt

2025. január 1. napja a 20. évfordulója annak, hogy a Győri és a Debreceni Ítélőtáblák megkezdték működésüket, és e két ítélőtáblával vált teljessé Magyarországon az azóta is működő igazságszolgáltatási szervezet, amely a járásbíróságokból (korábban városi bíróságok), törvényszékekből (korábban megyei bíróságok), ítélőtáblákból és a Kúriából áll. A két évtizedes évforduló indokot és alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk, és bemutassuk az ítélőtáblák kialakításának folyamatát, ezúttal a Győri Ítélőtábla felállításához kapcsolódóan. A tanulmány igyekszik párhuzamba állítani az ítélőtáblák 19. és 21. századi létrehozásának folyamatát.

A tanulmány első részében a neoabszolutizmuskori központosító törekvéseket, majd a dualizmus időszakának decentralizációs folyamatait veszi sorba, kiemelve az Észak-Nyugat Dunántúlra tervezett tábla győri elhelyezéséért vívott politikai csatározásokat (elsősorban Sopron és Szombathely támogatóival szemben), és kitér a királyi ítélőtábla működésének mindennapjaira is. A második felében az 1949 után bő ötvenéves Csipkerózsika-álomba szenderült ítélőtáblai szintű felsőbíráskodás újjászervezésének igencsak hullámzó intenzitású folyamatát írja le, figyelmet fordítva a politikai erők küzdelmei mellett az alkotmányossági vizsgálatoknak is. A 20. századi történelem kapcsán a szerzők bemutatják Győr és Kőszeg küzdelmét az újrafelállítandó ítélőtábláért, majd a 21. századi ítélkezés néhány tapasztalatát összegzik területi illetékességi, ügyforgalmi és hatásköri szempontok alapján.