A vármegyei önkormányzat felügyeletének gyakorlati tapasztalatai az 1886–1887-es években

Absztrakt

A közigazgatás reformjához kapcsolódóan a törvényhozás 1886-ban új törvényt fogadott el a törvényhatóságok rendezése tárgyában, amely az előző, 1870. évi XLII. tc.-hez képest jelentős változásokat eredményezett. A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. tc. az 1886. július 8-i kihirdetését követően a belügyminiszter 37.621 számú körrendelete alapján 1886. augusztus 15. napján lépett hatályba. A két törvényt összevetve alig tűnnek fel azok a lényegi változtatások, amelyek a továbbiakban meghatározták a középszintű közigazgatási egységek további működését. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter úgy fogalmazott, a változtatásokkal csupán az addig a gyakorlatban jelentkező hibákat kívánták kiküszöbölni. A kormány célkitűzése elsősorban a közigazgatás további centralizációja és a törvényhatóságok felett gyakorolt felügyelet erősítése volt az új törvény elfogadásával. Ennek eszközéül a főispán jogköreit kiterjesztette, amely által a belügyminiszter számos okból beavatkozhatott a felügyelet gyakorlása során. A centralizációs törekvések ellenére a törvényhatóság által alkotott szabályrendeletek felterjesztésére és azok miniszteri jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket az új törvényi szabályozás viszont lényegében nem érintette.