A vita „maximuma”. Amikor a hatásosság fontosabb a racionalitásnál
(Első válasz "a vita minimuma" vitaindítóra.)
DOI:
https://doi.org/10.54310/Elpis.2022.1.10Kulcsszavak:
a vita minimumaAbsztrakt
A jelen munka válasz Rosta Kosztasz A vita minimuma című vitaindítójára. Rosta egy, a Magyar Filozófiai Szemle hasábjain zajló vita kapcsán a „hazai filozófiai közbeszéd hanyatlására” hívja fel a figyelmet, rámutatva e hanyatlás néhány lehetséges okára – különösen a vitát sok vonatkozásban átható analitikus-kontinentális ellentétre –, valamint a filozófusközösség feladatait hangsúlyozva e feltételezett hanyatlás kapcsán. Rosta tematizálja a nevezett vita – a fent említett analitikus-kontinentális szembenállástól nem független – ideológiai töltetét, személyeskedő hangvételét és „redundanciáját”, amely abból fakad, hogy a felek „csak azt tudják közölni a filozófiai irányzatok feszültségéről, amit eleve magukkal hoztak”. Miután az Elpis helyet ad a vitaindítóra reagáló hozzászólásoknak, lehetőség nyílik arra, hogy megvitassuk: mi a vita minimuma, átlépték-e ezt a felek a kérdéses vitában, és persze mihez kezdjünk azzal, ha ezt valaki átlépi. Ezen kérdések közül az első kettőre határozott választ kínálunk, beismerve: a harmadikra az általunk alkalmazott elméleti keret nem ad válaszokat.