Hogyan válik az anatómia sorssá? A freudi pszichoanalízis feminista recepcióiról
DOI:
https://doi.org/10.54310/Elpis.2018.1.3Kulcsszavak:
Freud, pszichoanalízis, személyiségfejlődés, gender, feminizmusAbsztrakt
A Sigmund Freud által megalapozott pszichoanalitikus személyiségfejlődési modell nemcsak megalapozta a mai pszichotudományokat, de a nyugati ember önmeghatározásának implicit részévé vált. Eszerint az ödipális helyzet a szubjektivitás kialakulásának genezise, a kasztrációs félelem pedig a nemi differenciálódás alapja. Freud tehát a falloszt helyezi a pszichoszexuális fejlődés középpontjába, ezzel egy biológiai indokot szolgáltat a nők ontológiai és társadalmi alárendeltségének magyarázatára. A cikk arra keresi a választ, hogy hasznos lehet-e a pszichoanalízis elmélete az orvosi gyakorlat vagy a kritikai tudományok számára mindamellett, hogy az azt megalapozó pszichoszexuális fejlődési modell a nőkre nézve igen problematikus. Ennek vizsgálatához olyan – az analízis, filozófia és nyelvészet határterületein mozgó – genderszempontú bírálatokat veszek sorra, melyek nem elvetni, hanem újragondolni és alkalmazni kívánják a freudi személyiségfejlődési modellt.