A játék fogalmának hatóköréről – Heidegger, Fink és Gadamer
DOI:
https://doi.org/10.54310/Elpis.2019.1.3Kulcsszavak:
fenomenológia, játék, Heidegger, Fink, GadamerAbsztrakt
A német fenomenológia két meghatározó alakja, Eugen Fink és Hans-Georg Gadamer is 1960-ban jelentette meg talán legjelentősebb kötetét. A két műben közös, hogy a játék fogalma a filozófiai elméletalkotás számára meghatározó jelentőségűvé válik, s hogy a játék fogalmát elsősorban nem antropológiai-kulturális vonatkozásban szerepeltetik, hanem mint ontológiai-kozmológiai kulcsfogalmat mutatják be. Jóllehet a két filozófus törekvése ebben a vonatkozásban párhuzamba állítható, mégis, egy szorosabb olvasat számára a gondolatrendszerek közötti különbségek igen markánsan megjelennek. A tanulmány célja, hogy a gondolkodói pályákon felbukkanó koncepcióváltásokat és hangsúlyeltolódásokat is érzékenyen követve megragadhatóvá tegye, milyen teoretikus motivációk mentén és milyen következményekkel különbözik el egymástól a két fenomenológiai elmélet.
