Előszó

Absztrakt

Két jubileum, Lukács György halálának ötvenedik, illetve a Történelem és osztálytudat megjelenésének századik évfordulója indokolja, hogy jelen számunkban miért foglalkozunk a legjelentősebb magyar filozófus életművével. A tematikus blokkot és tanulmányait Forczek Ákos, az összeállítás szerkesztője mutatja be a következő oldalakon. Huszonhatodik számunk emellett rovataink teljes skáláját vonultatja fel. Kisebb szünet után jelentkezik a már hagyományosan az analitikus filozófia kortárs problémáit bemutató Szkopé rovat Kodaj Dániel „Erők és diszpozíciók a kortárs metafizikában” című tanulmányával. Az utóbbi évtizedek egyik érdekes fejleménye, hogy a diszpozíciókat sokan redukálhatatlan tulajdonságokként kezdték kezelni, melyek alkalmasak az okság, a természettörvények, a szabad akarat, a természetes teleológia, a normativitás és a modalitás újszerű elemzésére vagy akár az idealizmus megalapozására. A cikk
áttekintést nyújt a vonatkozó viták eredetéről és főbb csomópontjairól. A Kratér rovat – némiképp folytatva előző számunk fenomenológiai fókuszát – Bene Adrián „Epokhé és idegenészlelés a fenomenológiában: az empátia/beleérzés és a megérzés problémája” című dolgozatát közli. Bene az empátia, illetve beleérzés (Einfühlung) fogalmának fenomenológiai megközelítéseit vizsgálja, figyelembe véve az epokhé, az ismeretelméleti szolipszizmus, az interszubjektivitás és a test kérdéseit. Konklúziójában az „affektív átvitel” mint a fenomenológiai intencionalitás egy formája kínál megoldást a transzcendentális interszubjektivitás husserli koncepciójának apóriáira. A Kritérion rovatban folytatjuk az „imposztorvitát”, bár Popovics Zoltán az eddigiekhez képest egy merőben eltérő megközelítést kínál Blanchot-tanulmányában. Egyrészt nem fogadja el a vitaindító azon állítását, mely szerint egy vita elsődleges feltétele a vitához szükséges minimális, közös szabályokban, illetve ezek betartásában rejlik, hanem a vitát megalapozó nyelvfelfogás tisztázásának szükségességére figyelmeztet, másrészt Blanchot nyomán példát mutat az analitikus-kontinentális viszony nem oppozitorikus, nem konfrontatív elbeszélésével. A rovat végül három könyvkritikát kínál a következő szerzőinktől: Juhász Máté (Simon Attila: Barátság és megértés Arisztotelész filozófiájában), Héthelyi Máté (James Warrren: Regret. A Study in Ancient Moral Psychology) és Ónya Balázs (Peter Singer: Az állatok felszabadítása).