A kétkedő és a felfedező. Novalis és a szkepszis

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54310/Elpis.2024.2.7

Kulcsszavak:

Novalis, romantikus szkepszis, abszolút, sokféleség, kép, felfedezés

Absztrakt

A romantika irodalmi és filozófiai teljesítményét általában nem szokás összefüggésbe hozni a szkepszissel. Az abszolútumhoz való viszony különböző formái szinte teljesen eltakarják előlünk a kétely genuin működési módjait. Ehhez képest Manfred Frank szerint a koraromantika szkeptikusabb és modernebb volt annál, mint amilyen a híre. A szövegemben azt próbálom feltárni, hogy miért és miként releváns a szkepszis felől is olvasni a koraromantikus irodalmi és filozófiai hagyományt. Részben Frank gondolatai révén, nagyrészt azonban Matthias Löwe „romantikus szkepszis” fogalmának rekonstrukciója nyomán jutok arra a belátásra, hogy egyfajta szkeptikus szólam kibontható a koraromantikus korszak szerzőinél. Ezt a szkepszist Novalis gondolatai segítségével abban az aporiában lehetne karakterizálni és összegezni, hogy az abszolút elérésére és megismerésére való képtelenségünk által adódhat a számunkra valamiféle „lehetséges abszolút”, mi több, csak e képtelenség révén találhatjuk meg az abszolútat.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-06-10

Hogyan kell idézni

Valastyán, T. (2025). A kétkedő és a felfedező. Novalis és a szkepszis. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat, 17(2), 77–85. https://doi.org/10.54310/Elpis.2024.2.7