Reading for its own sake, range of interest in reading and relation to reading in case of elderly people
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2020.2.1Keywords:
reading of elderly people, reading sociology, reading researchAbstract
After introducing the theoretical background, this study aims to provide general conclusions about the reading of elderly people and their relation to reading and literature—primarily based on the results of two research projects. Besides essential questions such as what and how often elderly people read, this research pays special attention to the genre interest of this generation, to the ‘non-readers’, and to the reasons for not reading in this cluster. It must be highlighted that 12 percent of the respondents have read a book on a laptop already, while hardly 2 percent of them have an e-book reader, and that the genre interest of this generation has clearly changed compared to results in earlier research. It is important to note that almost one quarter of the non-readers referred to their weakened sight as a reason for not reading; however, the distracting effect of television from reading culture can be clearly measured.
References
Balazs, Anne L. 2004. Marketing to older adults. In: Nussbaum, Jon F. – Coupland, Justine (eds.) 2004. Handbook of Communication and Aging Research. Second Edition. Routledge. London. 329–351.
Beauvoir, Simon de 1972. Az öregség. (ford. Pődör László). Európa Könyvkiadó. Budapest.
Birren, James E. (ed.) 1996. Encyclopedia of Gerontology. Second Edition. Elsevier. Oxford.
Domokos Áron 2014. Ismeret(t)erjesztés In: Karlovitz János Tibor (szerk.) Kulturális és társadalmi sokszínűség a változó gazdasági környezetben: 2. IRI Társadalomtudományi Konferencia. International Research Institute. Komarno. 275–282.
Escarpit, Robert 1973. Irodalomszociológia: A könyv forradalma. Gondolat. Budapest.
Farkas Gabriella – Gyarmati Andrea – Molnár Szilárd 2009. Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon. Információs Társadalom 9(4): 7–31.
Fekete Marianna 2016. eIDŐ avagy a szabadidő behálózása: Generációs kultúrafogyasztás a digitális korban. Belvedere Meridionale. h.n.
Fülöp Márta 2005. Versengés öregkorban szociálpszichológiai és pszichoanalitikus megközelítésben. In: Pető Katalin (szerk.) Életciklusok. Animula Kiadó. Budapest. 57–77.
Fülöp Márta – Varga Balázs 2019. A versengési attitűdök és összefüggéseik a mentális és szomatikus egészséggel időskorban. Psychiatria Hungarica Supplementum I/XXXIV: 38.
Gereben Ferenc 1998. Könyv, könyvtár, közönség. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest.
Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea – Kiss Gábor 2015. A netgeneráció olvasási attitűdje: 14–18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle 1–2. 52–66.
Gombos Péter – Csima Melinda 2019. A digitális bennszülöttek olvasási kedve, olvasáshoz való viszonya a 2017-es és 2019-es felmérések tükrében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés 2(2): 45–57.
Gyenes Edina 2005. Olvasási szokások. Magyar Művelődési Intézet. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Budapest. (Találkozások a kultúrával 5.)
Harcsa István – Sebők Csilla (kész.) 2002. Életmód – időmérleg. A népesség időfelhasználása 1986/1987-ben és 1999/2000-ben. KSH. Budapest.
Hepworth, Mike 2004. Images of old age. In: Nussbaum, Jon F. – Coupland, Justine (eds.) 2004. Handbook of Communication and Aging Research. Second Edition. Routledge. London. 3–29.
Időmérleg 2009/2010. Összefoglaló adattár 2012. KSH. Budapest.
Iván László 2002. Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány 108(4): 412–418.
Jászberényi József 2008. Az „öregek” nem is léteznek? Az időskorúak ábrázolása a magyarországi televíziós reklámokban. Médiakutató 9(3): 35–41.
Kaid, Lynda Lee – Jane Garner 2004. The portrayal of older adults in political advertising. In: Jon F. Nussbaum – Justine Coupland (eds.) 2004. Handbook of Communication and Aging Research. Second Edition. Routledge. London.
Kamarás István 2009. Népszerűség nép nélkül, avagy irodalmi sikerek egy szubkultúrák halmazából álló társadalomban. Alföld 60/5: 23–35.
Kamarás István – Vörös Klára 2002. Embertan III. Nodus Kiadó Kft. Budapest.
Kotter-Gruhn, Dana – Kleinspehn-Ammerlahn, Anna – Gerstorf, Denis – Smith, Jacqui 2009. Self-perceptions of aging predict mortality and change with approaching death: 16-year longitudinal results from the Berlin Aging Study. Psychology and Aging 24: 654–667. DOI: 10.1037/a0016510
Lampek Kinga – Rétsági Erzsébet (szerk.) 2015. Egészséges idősödés: Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet. Pécs.
Mándi Péter 1968. A könyv és közönsége. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest.
Moschis, George P. 1996. Gerontographics: Life-stage segmentation for marketing strategy development. Quorum Books. London.
Nagy Attila 2007. Olvasás és értékrend. Változási tendenciák az olvasási szokásokban. Könyvtári Figyelő 53/1: 9–27.
Skirbekk, Vegard F. – Staudinger, Ursula M. – Cohen, Joel E. 2019. How to measure population aging? The answer is less than obvious: A review. Gerontology 65: 136–144.
Szeverényi Sándor 2014. A nemzeti oktatóponyva nyomában. In: Povedák István – Szilárdi Réka (szerk). Sámán sámán hátán. A kortárs pogányság multidiszcipináris elemzése. SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék. Szeged. 115–128.
Tóth Máté 2019. A hazai felnőtt lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2019-ben. Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001 (Az én könyvtáram). Budapest.
Törőcsik Mária 2002. Szeniorok mint célcsoport(ok). Marketing & Menedzsment 36/3: 40–48. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1561 (2020. május 14.)
Törőcsik Mária 2015. Az idősek társas kapcsolatai – az idősek generációs szerepei. In: Lampek Kinga – Rétsági Erzsébet (szerk.) 2015. Egészséges idősödés: Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet. Pécs. 120–142.
Törőcsik Mária – Németh Péter 2018. Ageing. A magyar lakosság korral, öregedéssel kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Pécs. PTE KTK.
Vehrer Adél 2017. Az idősödők informális tanulási szokásai. Opus et Educatio: Munka és Nevelés 15(4): 464–475.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Péter Gombos, Rita Péterfi, Melinda Csima, Áron Domokos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.