Teaching methodological questions related to language-affinity attempts in layman´s term
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2017.3.2Keywords:
language family, pseudoscience, critical thinking, national identity, interdisciplinarityAbstract
The Finno-Ugrian origin of Hungarian language is a frequent topic of everyday speaking today. Some non-professionals interested in language deny the findings of linguistics and propose new relations between languages; their aim is to reconstruct the history of Hungarian language and people that they believe to be wrong in order to strengthen the national consciousness. The first half of the study introduces the common features of pseudoscientific theories and discusses the possible reasons of this phenomenon. The second half discusses issues of laymen’s theories of language affinity related to teaching. The study aims to answer the question how to handle the discussed phenomenon in the classroom, how to prevent the spread of pseudoscientific beliefs, and for what kind of teaching aims they can serve as tools. A further aim of the study is to point out a social phenomenon in the handling of which education takes much responsibility.
References
Babits Mihály 1938. Káp isten. Nyelvtudományi humoreszk. In: Babits Mihály összes novellái. (Babits Mihály összegyűjtött művei 8.) Athenaeum. Budapest. 371–374. http://mek.oszk.hu/11200/11263/11263.htm#40 (2017. április 20.)
Bali János 2012. Az „ősmagyar” mítosz a premodernitástól a posztmodernitásig. Replika 3: 137–151.
Bárczi Géza 1974. A sumir–magyar nyelvrokonság kérdése. Nyelvünk és Kultúránk 16: 28–35.
Beck Mihály 1978. Tudomány, áltudomány. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Beck Mihály 2004. Parajelenségek és paratudományok. Vince Kiadó. Budapest.
Bobula Ida 1970. Kétezer magyar név sumir eredete. Gönczöl. Montreal.
Brogyanyi Béla 2010. A magyar alternatív nyelvkutatás ideológiai háttere (diagnosztizálási kísérlet). In: Honti László (szerk.) A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 45–64.
Csepregi Márta 2013. Nyelvrokonságról – betűvel, képpel, hanggal. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=453 (2017. április 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.4
Fábry György 2014. Zárótanulmány. „Felsőoktatási szakpolitikai és fejlesztéspolitikai elemzések az ESZA fejlesztések tervezése érdekében” c. TÁMOP -7.2.1-11/K-2012- 0005. Oktatási Hivatal. Budapest. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/
unios_projektek/tamop721/1_oh_felsooktataspercepcio_zarotanulmany_korr_
2014_02_24_sb.pdf (2017. április 20.)
Fancsaly Éva 2008. A finnugor rokonság megjelenése tankönyveinkben. In: Szőcs Tibor – Nádor Orsolya (szerk.) Hungarológiai évkönyv. Dialóg Campus Kiadó. Pécs. 10: 146–158. http://epa.oszk.hu/02200/02287/00010/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_10_
146-158.pdf(2017. április 20.)
Fancsaly Éva 2009. Az Internet, mint az alternatív nyelvhasonlítás új fóruma. In: Fancsaly Éva (szerk.) Tanár és tanítvány. Írások Györke József és Hajdú Péter tiszteletére. 2002–2007. PTE BTK Dialóg–Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 157–164.
Fisher, Robert 2000. Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó. Budapest.
Fejes László 2015. Nem tanítják a finnugor rokonságot Finnországban? Nyelv és Tudomány, 2011. március 15. https://www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-finnugor-rokonsagot-finnorszagban (2017. április 20.)
Fodor István 2010. Idegen hatalmak kényszerítették-e ránk a „finnugor elméletet?” In: Lőrinc László (szerk.) Egyezzünk ki a múlttal! Műhelybeszélgetések történelmi mítoszainkról, tévhiteinkről. Történelemtanárok Egylete. Budapest. 169–171. http://mek.oszk.hu/08400/08474/08474.pdf (2017. április 20.)
Hegedűs József 2003. Hiedelem és valóság. Külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Honti László 2004. Mítoszok a magyar nyelv eredete körül. Nyelvtudományi Közlemények 101: 137–151.
Honti László (szerk.) 2010. A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Honti László 2012. Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tények és vágyak. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Horvát M. Tünde – Dúll Andrea – László János 2011. Helyvesztésélmény és honvágy – egy keserédes jelenség környezetpszichológiája. Alkalmazott Pszichológia 2: 21–32. http://www.eltereader.hu/media/2013/05/APA_2011_2.pdf (2017. április 20.)
Hubbes László – Povedák István (szerk.) 2015. Már a múlt sem a régi… Az új magyar mitológia multidiszciplináris elemzése. MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport. Szeged.
Junttila, Santeri 2010. Áltudomány és nemzeti őstörténet: európai példák. In: Honti László (szerk.) A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 256–276.
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor 2002. Magyarságszimbólumok. Európai Folklór Intézet. Budapest.
Kiss Gy. Csaba 2011. A közös kód. Egy testvér a magyar és a lengyel. In Múlt-kor. Negyedéves történelmi magazin. 2011 (nyár): 34–37. http://multkor.hu/20120323
_a_kozos_kod__egy_testver_a_magyar_es_a_lengyel?pIdx=1(2017. április 20.)
Kiss Jenő – Pusztai Ferenc 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest.
Klima László 2010. „A finnek már nem is tanítják”. In: Lőrinc László (szerk.) Egyezzünk ki a múlttal! Műhelybeszélgetések történelmi mítoszainkról, tévhiteinkről. Történelemtanárok Egylete. Budapest. 171–172. http://mek.oszk.hu/08400/08474
/08474.pdf (2017. április 20.)
Komoróczy Géza 1976/2014. Sumer és magyar? Syllabux. Budapest.
Krekó Péter 2010. Az összeesküvés-elméletekben való hit pszichológiája. In: Forgó Melinda – Ilyash György (szerk.) Conexus. Thesaurus Scientiarium. I. Környezet. ELTE. Budapest. 71–89.
Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor 2009. A tudomány határai. Typotex. Budapest.
László János 2012. Történelemtörténetek. Bevezetés a narratív szociálpszichológiába. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Nádasdy Ádám 2010. A gonosz Budenz. Élet és Irodalom 2010. április 23. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html
(2017. április 20.)
Nádori 2015 = F. Szabó Kata 2015. Ez történik, amikor az iskola elszakad a világtól – Interjú az AKG tanárával, Nádori Gergellyel. 2015. július 4. https://www.vasarnapi
hirek.hu/friss/iskolak_a_valosagtol_tavol_interju_nadori_akg (2017. április 20.)
Pusztay János 1977. Az „ugor-török háború” után. Magvető. Budapest.
Rédei Károly 1998. Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. Balassi Kiadó. Budapest.
Róna-Tas András 1980. A magyar őstörténetkutatásról. Magyar Tudomány 5: 326–332.
Rung András 2006. Nyelvrokonság. Tanulói munkatankönyv. Szövegértés-szövegalkotás 8/4. Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest. https://magyartanarok.files.wordpress.com/2015/09/8-dic3a1k-4-fejezet-nyelvrokonsc3a1g.pdf (2017. április 20.)
Sándor Klára 2011. Nyelvrokonság és hunhagyomány: rénszarvas vagy csodaszarvas? Nyelvtörténet és művelődéstörténet. Typotex. Budapest.
Sárközy Miklós 2014. A sosemvolt iszfaháni kódex hun szavai – egy őstörténeti csalás anatómiája. PC blog 2014. október 22. https://pcblog.atlatszo.hu/2014/10/22/a-sosemvolt-iszfahani-kodex-hun-szavai-egy-ostorteneti-csalas-anatomiaja/ (2017. április 20.)
Sipos Mária – Várnai Zsuzsa 2011. Gondolatok a középiskolai nyelvrokonságoktatásról. In: Hegedős Orsolya – Psenáková Ildikó (szerk.) Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért. I. kötet. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Nyitra. 97–102.
Sipos Mária 2012. URALONET: új eszköz a nyelvrokonság-tanításhoz. Anyanyelv-pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=412 (2017. április 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.3.3
Szegedi Zoltán 2011. A nyelvrokonsággal kapcsolatos ismeretek és a finnugor nyelvrokonság megítélése a mai magyar társadalomban. Finnugor Világ 4: 11–18.
Szentgyörgyi Rudolf 2017. Finnugor nyelvrokonságunk tanításának módszertani buktatói. (Előadás az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke által „Őstörténetről, nyelvrokonságról – másképpen” címmel rendezett előadás-sorozatban, 2015. május 20.) Magyartanítás. Megjelenés előtt.
Szilágyi Tamás – Szilárdi Réka 2007. Istenek ébredése. Az újpogányság vallástudományi vizsgálata. Szegedi Egyetemi Kiadó. Szeged.
Varga Csaba 2003. A kőkor élő nyelve. Fríg Kiadó. Pilisszentiván.
Zsirai Miklós 1943/1986. Őstörténeti csodabogarak. In: Ligeti Lajos (szerk.) A magyarság őstörténete. Magyarságtudományi Intézet – Franklin / Akadémiai Kiadó. Budapest. 266–289.
(1) Ősi jelképek megfejtése 3-dimenzióban. A Táltoskirály tanítása – képességfejlesztő társasjáték. http://taltoskiraly.hu/osi-jelkepek-megfejtese-3-dimenzioban (2017. április 20.)
(2) Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/ (2017. április 20.)
(3) Tényleg! http://tenyleg.com/ (2017. április 20.)
(4) zegernyei: Kísérleti őstörténet. Nyest.hu, 2014. november 21. https://www.nyest.hu/renhirek/kiserleti-ostortenet (2017. április 20.)
(5) Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Témacsoport honlapja. http://arpad.btk.mta.hu/ (2017. április 20.)
(6) Tényleg! Sumer rokonság? Készült a Történelemtanárok Egylete megbízásából. https://www.youtube.com/watch?v=dxlWM3NLGfs (2017. április 20.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Réka Imreh
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.