Névmási szerkezetek kvantitatív és kvalitatív elemzése forrásnyelvi és fordított büntetőjogi szövegekben

  • Tímea Kovács
##semicolon## jogi szaknyelv, humán fordítás, gépi fordítás, utószerkesztés, minőségi sztenderd

Absztrakt

A jogi szaknyelv és a szaknyelvi fordítás – sajátos jellegénél fogva – a fordítástudományon és szaknyelveken belül is külön ágat képvisel. Több szerző foglalkozik a jogi szaknyelv jellemzőivel, valamint a nyelveken, kultúrákon és jogi intézményi rendszereken átívelő interlingvális jogi fordítás legfontosabb problémáival. Ugyanakkor a gépi fordítás az elmúlt pár évben megfigyelhető robbanásszerű fejlődése és az annak nyomán kialakult új és egyre nagyobb jelentőséggel bíró utószerkesztés (poszteditálás) újabb kihívások elé állítja a fordítástudományt és a gyakorló fordítókat. Ha egyre több szöveg és azok fordítása válik elektronikus formában szinte mindenki számára könnyen elérhetővé, az milyen új feladatok és elvárások elé állítja a fordítókat és utószerkesztőket (poszteditorokat)? Hogyan alakul át a fordítói minőségi sztenderd fogalma? Hogyan definiálhatjuk az ideális (jogi) szaknyelvi fordítást, mely mind a gépi, mind a humán fordítás minőségi szintje lehet?

Megjelent
2021-11-30
Hogyan kell idézni
Kovács, T. (2021). Névmási szerkezetek kvantitatív és kvalitatív elemzése forrásnyelvi és fordított büntetőjogi szövegekben. Modern Nyelvoktatás, 27(3-4), 58-71. https://doi.org/10.51139/monye.2021.3-4.58.71
Rovat
Tanulmányok - Számítógépes módszerek napjaink fordítástudományi kutatásaiban