A tehetségfejlesztés társadalmi-kulturális aspektusai
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.3.07Kulcsszavak:
tehetségfejlesztés, az emberiség kihívásai, etikai szempontok, 21. századi készségek, technológiai fejlődésAbsztrakt
A tehetség azonosításán alapuló fejlesztő rendszerek beválása nem bizonyított, és a hagyományos tehetségmodellek szerint tehetségesnek tekintett személyek nem feltétlenül képesek a napjainkban felmerülő komplex problémák kezelésére. Az emberiség előtt álló kihívásokra tekintettel egyre fontosabb az ún. transzformatív tehetségek kibontakoztatása, akik jobb hellyé akarják tenni a világot.
A tehetségfejlesztésben egymásnak feszülnek egyfelől a múltban gyökerező, meghaladott, de széles körben elterjedt szemléletek és gyakorlatok, másfelől a komplex, az egyén és környezete kölcsönhatására épülő szemléletek és személyre szabott gyakorlatok. Míg ez utóbbi nehezen szivárog le az általános gyakorlat szintjére, gyermekek és fiatalok élnek át kudarcokat az idejétmúlt oktatási rendszerben, és veszítik el tehetségük kibontakoztatásának lehetőségét.
A jelen és a jövő problémáinak megoldásához új alapokra kell helyezni az iskolák tevékenységét és a tehetség fejlesztését, amelyben az etikai szempontok és a kognitív sokféleség előnyeinek felismerése kiemelt szerepet kell kapjon.
Hivatkozások
Borland, J. H. (2005). Gifted Education Without Gifted Children: The Case for No Conception of Giftedness. In Sternberg, R. J. & Davidson, J. E. (Eds.), Conceptions of giftedness (pp. 1–19). Cambridge University Press.
Csikszentmihalyi, M. (1996). Creativity: Flow and the Psychology of Discovery and Invention. Harper.
Csikszentmihalyi, M. & Robinson, R. E. (1988). Culture, time, and the development of talent. In Sternberg, R. J. & Davidson, J. E. (Eds.), Conceptions of giftedness (pp. 264–284). Cambridge University Press.
Freeman, J. (2006). ‘Giftedness in the Long Term’. Journal for the Education of the Gifted, 29, 384–403. https://doi.org/10.4219/jeg-2006-246
Hoff, D. F. & Burke, W. W. (2017). Learning agility: The key to leader potential. Hogan Assessments.
Lipsey, M. W. & Wilson, D. B. (1993). The efficacy of psychological, educational, and behavioral treatment. American Psychologist, 48, 1181–1201. https://doi.org/10.1037/0003-066X.48.12.1181
Montuori, A. (2023). Possibilities in postnormal times. Possibility Studies & Society, 1(1–2), 157–162. https://doi.org/10.1177/27538699231172435
Reis, S. M. & Renzulli, J. S. (1982) A case for a broadened conception of giftedness. Phi Delta Kappan, 63(9), 619–620.
Renzulli, J. S. (2012). Reexamining the role of gifted education and talent development for the 21st century: A four-part theoretical approach. Gifted child quarterly, 56(3), 150–159. https://doi.org/10.1177/0016986212444901
Sternberg, R. J. (2021). Transformational vs. Transactional Deployment of Intelligence. Journal of Intelligence, 9(1), 15. http://dx.doi.org/10.3390/jintelligence9010015
Sternberg, R. J. (2023). The educational intervention gifted children need most: To become wise, not just smart. Gifted Education International, 39(3), 426–442. https://doi.org/10.1177/02614294221138457
Sternberg, R. J., Chowkase, A., Desmet, O., Karami, S., Landy, J. & Lu, J. (2021). Beyond Transformational Giftedness. Education Sciences. 11(5), 192. https://doi.org/10.3390/educsci11050192
Toffler, A. (1970). Future Shock. Random House.
Trilling, B. & Fadel, C. (2009). 21st Century Skills: Learning for Life in Our Times. John Wiley & Sons.
Weinhandl, R., Mayerhofer, M., Houghton, T., Lavicza, Z., Eichmair, M. & Hohenwarter, M. (2023). Mathematics student personas for the design of technology-enhanced learning environments. Research and Practice in Technology Enhanced Learning, 18.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
