Az egészségtudatos magatartás vizsgálata egyetemi hallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.1.04Kulcsszavak:
egészségtudatos magatartás, fókuszcsoportos interjú, életmód, elsőéves egyetemisták, egészségtudatos magatartás dimenzióiAbsztrakt
Szakirodalmi kutatások alapján elmondható, hogy az elsőéves egyetemisták pszichés nehézségekkel küzdenek, és mozgásszegény életet élnek.
Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában az egészségtudatos magatartás dimenzióival. Ennek érdekében fókuszcsoportos interjút készítettünk 12 női hallgatóval, megfigyelve azt, hogy a kötelező testnevelés tantárgy mennyit tehet az egészségtudatos életmód kialakításáért esetükben.
Eredményként elmondható, hogy a hallgatók tisztában vannak az egészségtudatos magatartás alapvető dimenzióival, de ennek életmódként történő adaptálását még csak részben valósítják meg.
Hivatkozások
Ács, P., Hécz R., Paár D. & Stocker M. (2011). A fittség (m)értéke – a fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 58, 689–708.
Arnett, J. J. (2015). Emerging adulthood: The winding road from the late teens through the twenties (2nd ed.). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/97 8019 9795574. 013.9
Auerbach, R. P., Mortier, P., Bruffaerts, R., Alonso, J., Benjet, C., Cuijpers, P., Demyttenaere, K., Ebert, D. D., Green, J. G., Hasking, P., Murray, E., Nock, M. K., Pinder-Amaker, S., Sampson, N. A., Stein, D. J., Vilagut, G., Zaslavsky, A. M., Kessler, R. C. & WHO WMH-ICS Collaborators. (2018). WHO World Mental Health Surveys International College Student Project: Prevalence and distribution of mental disorders. Journal of Abnormal Psychology, 127(7), 623–638. https://doi.org/10.1037/abn0000362
Bagdy, E. (2010). Vitalitásgenerátorok. LAM (Lege Artis Medicinae), 20(1), 6–7
Bartha É. & Perényi, Sz. (2015). A fitneszipar és trendjei. In Perényi, Sz. (Ed.), A szabadidősport társadalmi és gazdasági kérdései (pp. 72-94). Campus Kiadó.
Bíró, L., Rabin, B., Regöly-Mérei, A., Nagy, K., Pintér, B., Beretvás, E., Morava, E. & Antal, M. (2005). Dietary habits of medical and pharmacy students at Semmelweis University, Budapest. Acta Alimentaria, 34(4), 463–471. https://doi.org/10.1556/AAlim.34.2005.4.13
Bland, H. W., Melton, B. F., Bigham, L. E. & Welle, P. D. (2014). Quantifying the impact of physical activity on stress tolerance in college students. College Student Journal, 48(4), 559–568.
Chaturvedi, K., Vishwakarma, D. K. & Singh, N. (2021). COVID-19 and its impact on education, social life and mental health of students: A survey. Children and Youth Services Review, 21, 1058 66. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2020.105866
Cselik, B., Rétsági, E. & Ács, P. (2021). Egészségfejlesztő program hatása általános iskolás diákok egészségmagatartására. Magy ar Sporttudományi Szemle, 22(89), 12–18.
Gochman, D. S. (Ed.) (1997). Health Behavior Research. Handbook of Health Behavior Research. Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-1760-7
Fábri, I. (Ed.) (2002). A sport, mint a fiatal korosztályok életmódjának meghatározó eleme. In Bauer B., Szabó A. & Laki L. (Eds.), Ifjúság 2000 Tanulmányok I. (pp. 159–171). Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
Freyer, T., Horváth, D. & Nagy, Á. (2019). Fogalomtisztázó törekvések az egészségtudatosság vizsgálatához. (Attempts at clarifying concepts for measuring health consciousness). Testnevelés, Sport, Tudomány, 1–2, 39–46. https://doi.org/10.21846/TST.2019.1-2.5
Harris, D. M. & Guten, S. (1979). Health protecting behaviour: An exploratory study. Journal of Health and Social Behaviour. 20(1), 17–29. https://doi.org/10.2307/21 3647 5
Huszkai, P. (2013). Magyar és osztrák egyetemisták alkoholfogyasztási szokásai. Egészségfejlesztés, 54(5–6). https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/article/view/104 20
Kaj, M., Tékus, É., Juhász, I., Stomp, K. & Wilhelm M. (2015). Changes in physical fitness of Hungarian college students in the last fifteen years, Acta Biologica Hungarica, 66(3), 270–281. https://doi.org/10.1556/018.66.2015.3.3
Kaj, M. (2017). Maximális oxigénfelvevő-képesség becslési módszereinek keresztvaliditási vizsgálata magyar iskoláskorú gyerekeken. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola.
Keresztes, N., Pluhár, Zs. & Pikó, B. (2005). Társas hatások szerepe a serdülők fizikai aktivitási magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(1), 35–51. https://doi.org/10.1556/mental.6.2005.1.3
Keresztes, N. & Pikó, B. (2006). A dél-alföldi régió ifjúságának fizikai aktivitását meghatározó szociodemográfiai változók. Magyar Sporttudományi Szemle, 1, 7–12.
Kincsesné Vajda, B. (2014). Általános egészséghit skála validálása, valamint szegmentálás annak dimenziói és a koherenciaérzet alapján. Magyar Pszichológiai Szemle, 69(3), 469–493. https://doi.org/10.1556/MPSzle.69.2014.3.1.
Koroknay, Z. & Pfau, C. (2019). Egészségtudatos magatartás vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar sportszakos hallgatói körében. International Journal of Engineering and Management Sciences, 4(3), 165–180. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2019.3.16.
Kontor, E., Szakály, Z., Soós, M. & Kiss, M. (2016). Egészségtudatos magatartás a 14−25 év közötti fiatalok körében. In Fehér, A., Kiss, V. Á., Soós, M. & Szakály, Z. (Eds.), Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXII. Országos Konferenciája – Értékorientáció és hitelesség a marketingben. Tanulmánykötet (pp. 640–649). Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Kovács, K. (2013). Bourdieu, Hradil és Bandura elméleteinek vizsgálata a sportra vonatkozóan. A társadalmi, környezeti és egyéni tényezők hatása a partiumi régió hallgatóinak sportolására. Társadalomkutatás, 2, 175–193. https://doi.org/10.1556/Tarskut.31.2013.2.7
Kovács, K., Kozma T., Kiss, V. Á., Jancsák, Cs. & Kéri, K. (Eds.) (2015). Magyarországi és romániai hallgatók sportolási szokásait meghatározó szocio-kulturális tényezők. Tanárképzés és oktatáskutatás (pp. 673–685). Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete.
Lee, I. M., Shiroma, E. J., Lobelo, F., Puska, P., Blair, S. N. & Katzmarzyk, P. T. (2012). Effectof physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. The Lancet, 380(9838), 219–229. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)610 31-9.
Libicki, É. & Tim, A. (2020). Egészségtudatos magatartás. Az egészségre nevelés, mint a társadalmi felelősségvállalás speciális esete. Acta Medicina et Sociologica, 11(30), 44–59. https://doi.org/10.19055/ams.2020.11/30/5
Lim, S. S., Vos, T., Flaxman, A., Danaei, G., Shibuya, K. & Adair-Rohani, H. (2012). Comparative Risk Assessment of Burden of Disease and Injury Attributable to 67 Risk Factors and Risk Factor Clusters in 21 Regions, 1990–2010: A Systematic Analysis for The Global Burden of Disease Study 2010. Lancet, 380(9859), 2224–2260. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)617 66-8
Lisznyai, S. (2010). Készülődő felnőttség. Kutatás a fiatalok mentálhigiénés állapota témakörében. In Lisznyai, S. & Puskás-Vajda Zs. (Eds.) Életszakaszok határán. Közösségi és egyéni tanulási feladatok (pp. 9–24). FETA Könyvek.
Lubani, P., Karner, A. O. & Demetrovics, Z. (2021). Mental Health Support in the Time of Crisis: Are We Prepared? Experiences With the COVID-19 Counselling Programme in Hungary. Frontiers in Psychiatry, 12. http://doi.org/ 10.3389/fpsyt.2021.655211
Lukács-Márton, R., Sántha, Á., Kiss, J., Majer, R., Mohácsi, B., Kovács, J. & Sárváry, A. (2020). A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar hallgatóinak egészségmagatartása és mentális állapota. Acta Medicinae Et Sociologica, 11(31), 26–38. https://doi.org/10.19055/ams.2020.11/31/3
Martínez, L., Valencia, I. & Trofimoff, V. (2020). Subjective wellbeing and mental health during the COVID-19 pandemic: Data from three population groups in Colombia. Data in brief, 32(6), 1062 87. https://doi.org/1062 87.10.1016/j.dib.2020
Meleg, Cs. (2002). Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magy ar Pedagógia, 102(1), 11–29. https://doi.org/10.17670/mped.2018.2.133
Moreno-Gómez, C., Romaguera-Bosch, D., Tauler-Riera, P., Bennasar-Veny, M., Pericas-Beltran, J., Martinez-Andreu, S. & Aguilo-Pons, A. (2012). Clustering of lifestyle factors in Spanish university students: The relationship between smoking, alcohol consumption, physical activity and diet quality. Public Health Nutrition, 15(11), 2131–2139. https://doi.org/10.1017/S13 6898 00120000 80
Penedo, F. J. & Dahn, J. R. (2005). Exercise and well-being: A review of mental and physical health benefits associated with physical activity. Current Opinion in Psychiatry, 18(2) 189–193. https://doi.org/10.1097/000 0150 4-2005 0300 0-000 13
Perényi, Sz. (Ed.) (2013). Alacsonyan stagnáló mozgástrend: a fizikai inaktivitás újratermelődése. In Székely, L. (Ed.), Magyar Ifjúság, 2012. Tanulmánykötet (pp. 229–249). Kutatópont.
Petrika, E. (2012). Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Humán Doktori Iskola.
Polivy, J., & Herman, C. P. (2005). Mental Health and Eating Behaviours: A Bi-directional Relation. Canadian Journal of Public Health / Revue Canadienne de Sante’e Publique, 96, S43–S46. http://www.jstor.org/stable/419 9447 2
Popkin, B. M. (2006). Global Nutrition Dynamics: The World Is Shifting Rapidly Toward a Diet Linked with Noncommunicable Diseases. American Society for Clinical Nutrition, 84(2), 289–298. https://doi.org/10.1093/ajcn/84.2.289
Simkó, G. & Uvacsek, M. (2021). Fizikai aktivitás és táplálkozás vizsgálata női egyetemi hallgatók körében szorgalmi és vizsgaidőszakban. Magyar Sporttudományi Szemle, 22(89), 44–49.
Simon, T., Cser, Zs., Domsits, K., Földiné Nagy, J., Gyurkovics, K., Kiss, I., Marek, P., Molnár, A. & Reichardné Csiszlér, J. (2007). Szülőkorú felnőttek ismeretei az egészséges életmódról 2007 tavaszán. Egészségfejlesztés, 48(5–6), 2–6.
Ströhle, A. (2009). Physical activity, exercise, depression and anxiety disorders. Journal of Neural Transmission, 116, 777–784. https://doi.org/10.1007/s007 02-008-0092-x
Stone, L. A., Becker L. G., Huber, M. A. & Catalano, F. C. (2012): Review of risk and protective factors of substance use and problem use in emerging adulthood. Addictive Behaviors, 37(7), 747–775. https://doi.org/10.1016/j.addbeh. 2012.02.014
Urbán, R (2001). Útban a magatartásszempontú egészségpszichológia felé: Az egészségmagatartás pszichológiai elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 56(4), 237–250. https://doi.org/10.1556/MPSzle.56.2001.4.5
Varga-Hantos, K. & Karner, C. (2008). A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényező. Egészségügy i Gazdasági Szemle, 2, 25–33. https://weborvos.hu/adat/egsz/2008maj/25-33.pdf (2023. 10. 15.)
VanKim, N. A. & Nelson, T. F. (2013). Vigorous physical activity, mental health, perceived stress, and socializing among college students. American Journal of Health Promotion, 28(1), 7–15. https://doi.org/10.4278/ajhp.111101-QUAN-395
Warburton, D. E. R. & Bredin, S. S. D. (2017). Health benefits of physical activity: a systematic review of current systematic reviews. Current Opinion in Cardiology, 32(5), 541–556. https://doi.org/10.1097/HCO.00000 0000 0000 437
World Health Organization (2018). Physical Activity Factsheet, for the 28 European Union member states of the WHO European region. Document number: WHO/EURO:2018-3308-430 67-602 75. https://www.who.int/europe/ publications/i/item/EUR-RC71-R14 (2023.10.15.)
World Health Organization: Working together for health. The World Health Report 2006. http://www.who.int/whr/2006/whr06_en.pdf (2023.10.15.)
WHO (2003). Food based dietary guidelines in the WHO European Region, Nutrition and Food Security Programme. 2015-2020 Dietary Guidelines | health.gov (2023.10.15.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
