Kreativitás és pedagógusképzés – A kreatív gondolkodás fejlesztésének szerepe a tanárképzésben
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.02Kulcsszavak:
kreativitásfejlesztés, 21. századi kompetenciák, kreatív diszpozíciókAbsztrakt
Jelen tanulmány amellett érvel, hogy a 21. századi problémákra a kritikai és kreatív gondolkozás adhat leginkább választ, ezért ezen kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőségű.
Ugyanakkor a kreativitás fejlesztése előtt olyan belső és külső gátak is állnak, mint a kudarctól való félelem vagy a túlzott kontroll igénye. A kreativitás fejlesztéséhez másképp gondolkodó pedagógusokra és más képzésre van szükség. Ehhez jó alapot adhatnak a már létező szignatúra pedagógiák s ezek megjelenése a tanárképzésben.
Hivatkozások
Amabile, T. M. (1998). How to kill creativity. Harvard Business Review. https://hbr.org/1998/09/how-to-kill-creativity
Balazs, E., Kocsis, M. & Vago, I. (Eds.) (2010). Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktataskutato es Fejlesztő Intezet.
Catmull, E. & Wallace, A. (2016). Kreativitás Rt. HVG Kiado Zrt.
Cilliers, J. P. (2005). Complexity, deconstruction and relativism. Theory, Culture & Society, 22(5), 255–267. https://doi.org/10.1177/0263276405058052 DOI: https://doi.org/10.1177/0263276405058052
Chick, N. L., Haynie, A. & Gurung, A. R. (2009). Exploring Signature Pedagogies: Approaches to Teaching Disciplinary Habits of Mind. Routledge.
Craft, A. (Ed.) (2005). Creativity in schools: Tensions and dilemmas. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203357965 DOI: https://doi.org/10.4324/9780203357965
Cremin, T. & Chappell, K. (2019). Creative Pedagogies: a systematic review. Research Papers in Education, 36(3). https://doi.org/10.1080/02671 522.2019.1677757 DOI: https://doi.org/10.1080/02671522.2019.1677757
Csikszentmihalyi, M. (2008). Kreativitás. A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Akademiai Kiado.
Csullog, K., D. Molnar, E. & Lannert, J. (2014). A tanulok matematikai teljesitmenyet befolyasolo motivumok es strategiak vizsgalata a 2003- as es 2012-es PISA-meresekben. In D. Molnar, E., Csullog, K., Herczeg, B., Lannert, J., Nahalka, I. & Zempleni, A. (Eds.), Hatások és különbségek. Másodelemzések a hazai és nemzetközi tanulói képességmérések eredményei alapján. (pp. 165–211). Oktatasi Hivatal. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/Hatasokeskulonbsegek_Masodelemzes.pdf
EAG (2019). Education at a Glance 2019. OECD.
EAG (2020). Education at a Glance 2020. OECD.
European Commission (2019). Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture, Key competences for lifelong learning, Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2766/569540
Falk, B. (2006). A conversation with Lee Shulman – signature pedagogies for teacher education: defining our practices and rethinking our preparation. The New Educator, 2, 73–82. https://doi.org/10.1080/15476880500486145 DOI: https://doi.org/10.1080/15476880500486145
Falus, I., Kornyei, L., Nemeth, Sz. & Sallai, E. (Eds.) (2012). A pedagógiai rendszer – Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Educatio Tarsadalmi Szolgaltato Nonprofit Kft.
Ferrari, A., Cachia, R. & Punie, Y. (2009). Innovation and Creativity in Education and Training in the EU Member States: Fostering Creative Learning and Supporting Innovative Teaching Literature review on Innovation and Creativity in E&T in the EU Member States (ICEAC). JRC Scientific and Technical Reports.
Fullan, M., Quinn, J. & McEachen, J. (2019). Deep Learning: Engage the World Change the World. Corwin. DOI: https://doi.org/10.4135/9781506368603
Future of Jobs Report 2023 (2023). Insight report. World Economic Forum. https://www.weforum.org/publications/the-future-of-jobs
Golde, C. M. (2007). Signature pedagogies in doctoral education: Are they adaptable for the preparation of education researchers? Educational Researcher 36(6), 344–351. https://doi.org/10.3102/0013189X07308301 DOI: https://doi.org/10.3102/0013189X07308301
Gyarmathy, E. (1998). Tehetseg es a tanulasi zavarokkal kuzdő kiemelkedő kepessegű gyerekek. Magyar Pedagógia, 98(2), 135–153.
Gyarmathy, E. (2024). A tehetsegfejlesztes tarsadalmi-kulturalis aspektusai. Pedagógusképzés 22(50), 118–125. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.3.07 DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.3.07
Halasz, G. & Lannert, J. (Eds.) (1996). Jelentés a magyar közoktatásról 1995. Orszagos Kozoktatasi Intezet.
Halasz, G. & Lannert, J. (Eds.) (1998). Jelentés a magyar közoktatásról 1997. Orszagos Kozoktatasi Intezet.
Halasz, G. & Lannert, J. (Eds.) (2000). Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Orszagos Kozoktatasi Intezet.
Halasz, G. & Lannert, J. (Eds.) (2003). Jelentés a magyar közoktatásról 2003. Kozoktatasi Intezet.
Halasz, G. & Lannert, J. (Eds.) (2006). Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Orszagos Kozoktatasi Intezet.
Harford, T. (2016). Alkotó rendetlenség. HVG Kiado Zrt.
Lannert, J. (2010). A magyar pedagogusok munkaterhelese. In Kolosi, T. & Toth, I.Gy. (Eds.), Társadalmi Riport (pp. 451–471). TARKI. https://tarki.hu/tarsadalomkutatas/publikaciok/tpubl_a_929.pdf
Lannert, J. (2021). Zárótanulmány az emberi erőforrás-szűkösségekről a közoktatásban. T-Tudok.https://www.t-tudok.hu/files/2/ kutatasi_zarojelentes_t-tudok_magyar_210x297mm.pdf
Lannert, J. & Nemeth, Sz. (2024). Kreatív tanulás. Tea Kiado.
Lucas, B., Claxton, G. & Spencer, E. (2012). Progression in creativity: Developing new forms of assessment. Background Paper for the OECD conference, “Educating for Innovative Societies.” University of Winchester, Centre for Real-World Learning. https://cris.winchester. ac.uk/ws/portalfiles/portal/12144503/Lucas_et_al_2012_Progres
Milgram, R. M. (1990). Creativity: An ideas whose time has come and gone. In Albert, T. D. & Runco, M. A. (Eds.), Theory of creativity (pp. 215–233). Sage Publications.
Montuori, A. (2011). Beyond Postnormal Times: The Future of Creativity and the Creativity of the Future. Futures, 43(2), 221–227. https://doi.org/10.1016/j.futures.2010.10.013 DOI: https://doi.org/10.1016/j.futures.2010.10.013
OECD (2018). Future of Education and Skills 2030. Project background. OECD Publishing. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/about/projects/edu/education-2040/publications/Project%20background%20E2030%20Introduction_FINAL_rev.pdf
OECD (2019). PISA 2021. Creative Thinking Framework. OECD Publishing. https://www.oecd.org/en/topics/sub-issues/creativethinking/pisa-2022-creative-thinking.html
OECD (2020). Curriculum overload. A way forward. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/3081ceca-en DOI: https://doi.org/10.1787/3081ceca-en
OECD (2024). PISA 2022 Results (Volume III): Creative Minds, Creative Schools, PISA.OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/765ee8c2-en DOI: https://doi.org/10.1787/765ee8c2-en
Piaget, J. (1978). Szimbólumképzés a gyermekkorban. Gondolat Kiado.
Polak, F. (1961). The Image of the Future. Two volumes. Oceana.
Sahlberg, P. (2009). The role of education: Barriers and enabling factors. In Villalba, E. (Ed.), Measuring Creativity. Proceeding for the conference, „Can creativity be measured?” (pp. 337–344). Brussels, May 28–29, 2009. European Union.
Sardar, Z. (2010). Welcome to postnormal times. Futures, 42(5) 435–444. DOI: https://doi.org/10.1016/j.futures.2009.11.028
Shulman, L. (2005). Signature pedagogies in the professions. Daedalus, 134(3), 52–59. https://doi.org/10.1162/0011526054622015Shulman, L. (2005) The Signature Pedagogies of the Professions of Law, Medicine,Engineering, and the Clergy: Potential Lessons for the Education of Teachers. Sppeech delivered at the Math Science Partnerships (MSP) Workshop: "Teacher Education for Effective Teaching and Learning" Hosted by the National Research Council’s Center for Education. February 6-8, 2005, Irvine, California https://taylorprograms.com/wp-content/uploads/2018/11/Shulman_Signature_Pedagogies.pdf DOI: https://doi.org/10.1162/0011526054622015
Sternberg, R. J. (2006). The Nature of Creativity. Creativity Research Journal, 18(1), 87–98. https://doi.org/10.1207/s15326934crj1801_10 DOI: https://doi.org/10.1207/s15326934crj1801_10
European Commission/EACEA/Eurydice (2021). Teachers in Europe: Careers, Development and Well-being. Eurydice report. Luxembourg: Publications Office of the European Union. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/78fbf243-974f11eb-b85c-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-19844360
Thomson, P., Hall, C., Jones, K. & Sefton-Green, J. (2012). The Signature Pedagogies Project: Final Report. University of Nottingham, Goldsmith College, University of London. https://cprtrust.org.uk/wp-content/uploads/2015/02/signature_pedagogies_report_final_version_11.3.12.pdf
Torrance, E. P., Bruch, C. B. & Torrence, P. J. (1976). Interscholastic Futuristic Creative Problem-Solving. Journal of Creative Behaviour, 10(2), 117–125. https://doi.org/10.1002/j.2162-6057.1976.tb01011.x DOI: https://doi.org/10.1002/j.2162-6057.1976.tb01011.x
Upitis, R. (2014). Creativity; The State of the Domain. In Measuring What Matters, People for Education. Toronto, November 8, 2014. https://peopleforeducation.ca/wp-content/uploads/2017/06/ MWM-creativity.pdf
Vincent-Lancrin, S., Gonzalez-Sancho, C., Bouckaert, M., de Luca, F., Fernandez- Barrerra, M., Jacotin, G., Urgel, J. & Vidal, Q. (2019). Fostering Students' Creativity and Critical Thinking: What it Means in School, Educational Research and Innovation. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/62212c37-en DOI: https://doi.org/10.1787/62212c37-en
Wallas, G. (1926). The Art of Thought. Harcourt Brace.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
