A rendszer hálózatra váltása – a tanulási környezet gyökeres átalakítása
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.06Kulcsszavak:
oktatási pradigmaváltás, hálózat, poszthumán tanulási környezetAbsztrakt
A 21. század technológiai és társadalmi átalakulásai gyökeresen megváltoztatták az emberi kommunikáció, tanulás és tudásmegosztás dinamikáját. A korábbi rendszerszemléletű megközelítést mára a hálózati paradigma váltja fel, amely nem hierarchikus, hanem rugalmas, sokszempontú és önszerveződő struktúrákat helyez előtérbe. A digitális korszak új kihívásai – mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a mindent átható konnektivitás – átrendezik az oktatás alapjait, így a tanuláselméleti modellek (behaviorizmus, kognitivizmus, konstruktivizmus, humanizmus, konnektivizmus) is hálózatszerű
struktúrában értelmezhetők. Nem újabb domináns paradigma kialakítása a cél, hanem a meglévők integrálása egy rugalmas, adaptív és interdiszciplináris tanulási ökoszisztémába. A tanulmány kritikai képet fest a jelenlegi oktatási gyakorlatról, és a tanulás természetesebb, hálózatalapú megközelítése mellett érvel, amely képes reagálni akár a poszthumán társadalmak komplexitására és gyorsan változó környezetére is.
Hivatkozások
de Barros, E. C. (2024). Understanding the influence of digital technology on human cognitive functions: A narrative review. IBRO neuroscience reports, 17, 415–422. https://doi.org/10.1016/j.ibneur.2024.11.006 DOI: https://doi.org/10.1016/j.ibneur.2024.11.006
Bohm, D. (1980). Wholeness and the Implicate Order. Routledge.
Braidotti, R. (2016). A poszthumán. Typotex.
Capra, F. (2002). A fizika taója. Ursus Libris.
Carcar307 (2025). The 21st Century: A New World Built on Connectivity, Innovation, and Interoperability. Medium. https://medium.com/@Carcar307/the-21st-century-a-new-world-built-on-connectivity-innovation-and-interoperability-b77dc99b12f0 (2025. 04. 21.)
Cox, R. W. (2001). Civilizations and the twenty‐first century: some theoretical considerations. International Relations of the Asia-Pacific, 1(1), 105–130.https://doi.org/10.1093/irap/1.1.105 DOI: https://doi.org/10.1093/irap/1.1.105
Csíkszentmihályi, M. (1998). És addig éltek, amíg meg nem haltak. Kulturtrade Kiadó.
Dehaene, S. (2009). Reading in the brain: The science and evolution of a human invention. Penguin Group.
Downes, S. (2008). An introduction to connective knowledge. In Hug, T. (Ed.), An Introduction to Connective Knowledge in Media, Knowledge & Education: Exploring new Spaces, Relations and Dynamics in Digital Media Ecologies (pp. 77–102).University Press.
Duke, B., Harper, G. & Johnston, M. (2013). Connectivism as a digital age learning theory. The International HETL Review, 2013(Special Issue), 4–13.
Dweck, C. S. (2006). Mindset: The new psychology of success. Random House.
Evans-Greenwood, P., O'Leary, K. & Williams, P. (2015). The paradigm shift: Redefining education. Centre for the Edge.
Haraway, D. (1991). A Cyborg Manifesto: Science, Technology, and Socialist-Feminism in the Late Twentieth Century. In Simians, Cyborgs and Women: The Reinvention of Nature (pp. 149–181). Routledge.
Gloviczki, Z. (2024). A holnapután iskolája: Felkészülés az emberi jövőre. Open Books Kiadó.
Gyarmathy, É. (2021). Közös intelligencia, a közösség szellemi ereje. In Elekes, Gy. (Ed.) Szociálpedagógia, 18, 29–46.
Knausz, I. (2018). Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára, 2010–2018. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. https://mek.oszk.hu/18800/18805/
Korte, M. (2020). The impact of the digital revolution on human brain and behavior: where do we stand? Dialogues in clinical neuroscience, 22(2), 101–111. https://doi.org/10.31887/DCNS.2020.22.2/mkorte DOI: https://doi.org/10.31887/DCNS.2020.22.2/mkorte
Gyarmathy, É. & Kökényesi, I. (2022a). Tapasztalat Alapú tudás I. TaníTani Online, https://www.tani-tani.info/tapasztalat_alapu_tudas_i
Gyarmathy, É. & Kökényesi, I. (2022b). Tapasztalat Alapú tudás II. TaníTani Online, https://www.tani-tani.info/tapasztalat_alapu_tudas_ii
Kuhn, T. S. (1962). The structure of scientific revolutions. University of Chicago Press.
Kuhn, T. S. (1984). A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat Kiadó.
Lannert, J. & Németh, Sz. (2024). Kreatív tanulás. Kreativitás az iskolában és azon kívül. Tea Kiadó.
Maffesol, M. (1996). The Time of the Tribes: The Decline of Individualism in Mass Society. Sage. https://doi.org/10.4135/9781446222133 DOI: https://doi.org/10.4135/9781446222133
K. Nagy, E. & Pálfi, D. (2017). Paradigmaváltás a pedagógusképzésben? A pedagógusképzés áttekintése a sikeres pályára való felkészítés szempontjából. Új PedagógiaiSzemle, 67(1–2), 76–82.
Seligman, M. E. (1972). Learned helplessness. Annual Review of Medicine, 23(1), 407–412. https://doi.org/10.1146/annurev.me.23.020172.002203 DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.me.23.020172.002203
Siemens, G. & Downes, S. (2008). Connectivism & connective knowledge. https://www.downes.ca/cgi-bin/page.cgi?post=33034
Tomasello, M. (2010). Origins of human communication. MIT press.
Wolf, M. (2018). Reader, come home: The reading brain in a digital world. Harper-Collins.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
