Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A továbbtanulási és a pályaválasztási döntés minden gimnazista életében kiemelt jelentőségű, ezért rendszerint hosszú előkészítés, iránykeresés előzi meg. A tanulmány a tanulók személyéhez közvetlenül kapcsolódó pályaorientációs jellemzőket tekinti át. Ezek ismerete segíti a folyamat megértését és hatékony támogatását. A második részben egy alapítvány 2021. évi adatfelvételének másodelemzése alapján néhány fontosabb pályaorientációs jellemzőt vizsgálunk gimnáziumi tanulók körében, különös tekintettel arra, hogy a tanulók neme és évfolyama, valamint iskolájuk átlagos OKM kompetenciafelmérési eredménye és átlagos családi háttérindex mutatója milyen kapcsolatban áll az egyes változókkal. A minta országosan nem reprezentatív (N=1137). Egy saját fejlesztésű kérdéssor mellett a Rosenberg-féle Önbecsülés Skála (RSES: Rosenberg Self-Esteem Scale, Rosenberg, 1965) és a Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőív (CFI: Career Factors Inventory, Chartrand et al., 1990) került alkalmazásra. A vizsgálat nem igazolta azt a hipotézist, miszerint a pályaorientációs változók kedvezőbb értékei lennének kimutathatók a magasabb évfolyamokon, ami azt jelzi, hogy több önismeretet és pályaorientációt támogató aktivitásra lenne szükség a gimnáziumi évek során, javítva a pályaorientáció hatékonyságát, és erősítve annak folyamatjellegét. A pályaorientációs jellemzők között feltárt összefüggések ismerete segítheti a pedagógiai intervenciók tervezését. Az egyes változók fokozott figyelmet igénylő kiugró értékei mentén azonosíthatók az intenzívebb pályaorientációs támogatást igénylő tanulók. Klaszterelemzés eredményeképp a pályaorientáció tekintetében négy tanulótípus rajzolódott ki: a magabiztos, a kiegyensúlyozott, a szorongó és a bizonytalan. A típusok jellegzetességei alapján mindegyikhez sajátos differenciált támogatási stratégia javasolható.