Az oktatás jogi környezete: Az oktatáshoz való jog érvényesülése

Absztrakt

Az oktatás közüggyé válásának kezdeti időszakát áttekintve azt látjuk, hogy az oktatáshoz való jog folyamatos társadalmi és jogi fejlődés eredménye. Tanulmányom célja, hogy az e társadalmi és jogi fejlődés eredményeként létrejött, és emberi jogként megfogalmazódott oktatáshoz való jog kapcsán azt vizsgáljam, hol húzódik a jogi szabályozás határa, meddig mehet, illetve megy el az állam a tanítási és tanulási tevékenységfolyamat mozgásterének kijelölésében. A korszerű értelemben felfogott oktatáshoz való jog történeti előzményeinek felvázolását követően e szabadság nemzetközi jogi és szupranacionális szabályozását mutatom be, kezdve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, amely 1948-ban deklarálta, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz. A hazai szabályozás vizsgálatát követően – amely kiterjed a köznevelés, a felsőoktatás és a szakképzés áttekintésére – mintegy összegzésként megállapításaimat teszem meg. Ennek keretében kitérek az állam „tevési” valamint „tartózkodási-tűrési” kötelezettségének meglátásom szerinti megvalósulására. Elöljáróban annyi rögzíthető: az állam eleget tesz az oktatáshoz való jogból eredeztethető intézményfenntartási kötelezettségének, egyúttal megteremti a lehetőséget a nem állami fenntartású intézmények működésére, eleget téve a szabad iskolaválasztás jogának. Következésképpen elmondható, hogy az állam az oktatás megvalósulásának feltételeiről való gondoskodás „tevési” kötelezettségének eleget tesz, azonban tovább vizsgálva Magyarország jelenlegi oktatáspolitikáját, az állam általi „tartózkodás-tűrés” kötelezettségének teljesítése aggályokat vet fel.