A magánénekes felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók zenei és nyelvi képzettsége egy kérdőíves kutatás tükrében

Absztrakt

Jelen tanulmányunk egy az eredeti nyelvű éneklés kérdésével foglalkozó átfogó kutatás részterületét dolgozza fel. Elsőként azt tekintjük át, hogy a jelenlegi magyar zenei felsőoktatási rendszerben résztvevő magánénekes hallgatók zenei és nyelvi felkészültségét milyen szociokulturális tényezők és hogyan befolyásolják. Ezt követően számba vesszük, hogy milyen nyelveket, milyen keretek között és milyen eredményességgel tanulnak. Végül azt tárjuk fel, hogy az intézményi nyelvi képzések hogyan viszonyulnak az idegen nyelvű éneklésre vonatkozó interpretációs elvárásokhoz. Vizsgálatainkat a hallgatók kérdőíves lekérdezésével folytattuk le 2017-ben, az eredményeket kvantitatív technikával dolgoztuk fel. A hallgatói lekérdezés mintasokaságát hat zenei felsőfokú intézmény magánénekes hallgatói állománya alkotta (N=90). Az anonim kitöltésekből kapott adatokból SPSS adatbázist generáltunk, az elemzés során az SPSS 19. programot használtuk, százalékos eloszlásokat és átlagokat használtunk. Kutatási eredményeink igazolták azokat az előzetes feltevéseinket, amelyek szerint a magánénekes hallgatók demográfiai és szociális háttere (szülők végzettsége, anyagi tőke, településtípus) alapvetően befolyásolja a zenetanulás és nyelvtanulás lehetőségeit. A nyelvi preferenciákkal kapcsolatban várakozásainknak megfelelően igazolást nyert, hogy a hallgatói életkor erősen meghatározza azt. A fiatalabb korcsoportok nyelvtudása döntően az angol nyelvre koncentrált. Orosz, francia és spanyol nyelvet minimálisan, olaszt és németet jóval kisebb arányban és kevesebb ideig tanulnak. A hallgatók nyelvi preferenciái tehát nem állnak összhangban az eredeti nyelvű vokális interpretációs elvárásokkal. Mivel a vokális irodalom jelentős része éppen ezeken a nyelveken íródott, intézményes keretek közötti oktatása a magánénekes képzés nyelvi komponensének eredményesebb továbbfejlesztését kívánná meg.