Jólét–jóllét mutatók segítő szakmában dolgozók körében

Abstract

A témához kapcsolódó nemzetközi társadalomtudományi és egészségtudományi szakirodalomban számos kutatás foglalkozik az emberek egészségi állapotával. Ezekben a kutatásokban gyakran választanak olyan populációt, amely speciális munkahelyhez kötődik, így nem egyszer az egészségügyben dolgozókhoz, illetve azok munkakörülményeihez. Alapul véve a nemzetközi tapasztalatokat, kutatásunkban speciális populációt választottunk, egy – a segítő szakmában dolgozó – krónikus pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézmény szakembereit. Választásunk azért esett rájuk, mert az egészségügyi szektor dolgozóira a kilátástalanság, az általánossá váló bizonytalanság megélése, a jólét–jóllét kontextusának változása jellemző így az egészségi állapotuk feltérképezéséhez az egészségügyi szektorra jellemző visszafordíthatatlan folyamatokat is be tudtuk kapcsolni a vizsgálatba. A jólét – jóllét témakörével foglalkozó kutatások közös jellemzője, hogy túlnyomó részük a szubjektív egészségi állapotot vizsgálja kérdőíves felméréssel, önbecslés alapján. A kérdőívek gyakran tartalmaznak olyan kérdéseket, melyek az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi környezetre, illetve a megkérdezettek anyagi helyzetére is kitérnek. Ez azt jelenti, hogy sok kutató társadalomtudományi kontextusban is vizsgálja az egészségi állapotot meghatározó összetevőket. További szempontunk volt, hogy a szubjektív egészségmutatók mellett az objektív egészségi állapotot is felmérjük, mert az volt a fő hipotézisünk, hogy a mutatók többsége feltehetően egybeesik. Azonban feltételezésünket a vizsgálatunk nem igazolta.