A nyelvvizsga-monopóliumtól a nyelvvizsgasorompóig. A nyelvvizsga a nyomtatott sajtóban 2000 és 2019 között

Absztrakt

A nyelvvizsga kérdése Magyarországon évtizedek óta kiemelt szerepet játszik az oktatással és továbbtanulással összefüggésben, és ennek köszönhetően az oktatás világán túlmutató társadalmi diskurzus és viták témája. Ez a sajtóelemzés a magyar nyomtatott sajtóban 2000 és 2019 között megjelent, a nyelvvizsgához kapcsolódó megszólalásokat és véleményeket elemzi azzal a céllal, hogy a nyelvvizsgához kapcsolódó társadalmi diskurzus elemeit és összefüggéseit feltárja és értelmezze. Az elemzésbe a 168 óra, az Élet és Irodalom, a Heti Válasz, a Magyar Demokrata, a Figyelő, a Köznevelés és a Pedagógusok Lapja összesen 53 cikke került. A többlépéses diskurzuselemzési folyamat három elkülöníthető, de egymással szoros összefüggésben álló témakört eredményezett: (1) a nyelvvizsga jelentése, célja és használata, (2) a nyelvtudás és nyelvtanítás kérdése, (3) vesztesek és nyertesek – felelősök és áldozatok. Az elemzés emellett nemcsak a nyelvvizsga, a nyelvtudás és a nyelvtanulás lehetséges társadalmi narratíváira világít rá,
hanem az ezekkel összefüggésben lévő társadalmi kérdésekre és meggyőződésekre is, mint a köz- és felsőoktatás
problémái, a problémák vélt okai, az oktatás- és társadalompolitika célja, hatása, nyertesei és vesztesei.