A többségi társadalom véleményének feltárása a tanulásban akadályozott gyermekekről

Absztrakt

Az elfogadás, a befogadás és az egyenlő bánásmód kérdéskörének kutatása évtizedek óta kiemelten hangsúlyos területként jelenik meg a neveléstudományi kutatásokban, a többségi és a gyógypedagógia fókuszában egyaránt. A kutatások kevésbé érintik a többségi társadalom viszonyulását a fogyatékos személyek csoportjához. Az pedig, hogy hogyan alakul ki a társadalmi hozzáállás, nagymértékben függ az adott korszellemtől, a társadalom értékrendjétől, etikai alapjaitól, a kor ideális emberképétől. Tanulmányunkban egy kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatjuk be, melyben 348 főt, a többségi társadalomhoz tartozó felnőtteket kérdeztünk meg a tanulásban akadályozott gyermekkel kapcsolatos véleményükről, elfogadásukról. A kutatás célja az volt, hogy feltárjuk a megkérdezettek véleményét arra vonatkozóan, miként vélekednek a tanulásban akadályozott gyermekekről, ismernek-e a velük kapcsolatos programokat, érzékenyítő lehetőségeket, továbbá mely területek azok, ahol sikeres vagy kevésbé sikeres az érintett tanulók fejlesztése, fejlődése, szerepvállalása. Az elemzések alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek az általuk tanulásban akadályozottnak vélt gyermekekkel szemben meglévő, információik és tapasztalataik alapján elfogadóak, segítőkészek, azonban ismereteik hiányosak, pontatlanok, ami a sikeres társadalmi integráció megvalósulását nehezítheti. A kutatásban részt vevők véleményének figyelembevétele, összegzése és a szaktudományos munkák elemzése következtében a téma interdiszciplináris megközelítését, problémáinak megoldását látjuk szükségesnek. A vizsgálat eredménye felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógypedagógiai/pedagógiai praxis fontos feladata a többségi társadalom hiteles és objektív informálása, érzékenyítése, a szülői csoportok és közösségek specializált tájékoztatása, ami segíti és támogatja az esélyegyenlőséget, a sikeres társadalmi participációt.