Magyar nyelvvel kapcsolatos narratívák nyelvi önéletrajzokban
Magyarországi kisebbségi német–magyar kétnyelvű beszélők attitűdjei és nyelvi ideológiái
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2024.4.385Kulcsszavak:
nyelvi önéletrajz, nyelvi narratíva, kétnyelvűség, magyarországi németekAbsztrakt
A tanulmány középpontjában idős, magyarországi német kétnyelvű beszélők narratív nyelvi önéletrajzaiban fellelhető, magyar nyelvvel kapcsolatos személyes eseménytörténetei állnak. A tanulmány tisztázza a nyelvi önéletrajz fogalmát, áttekinti a nyelvészeti és pszicholingvisztikai jellemzőit, és egy huszonkét interjúból álló nyelvi önéletrajz-korpusz tartalmi, formai és interakciós elemzése alapján összegzi a magyarországi német kétnyelvű beszélők magyar nyelvvel kapcsolatos pozitív és negatív narratív epizódjait. A talált narratívák választ adnak a tanulmány további kérdésfelvetésére, hogy a magyar nyelvet az 1940-es és 1950-es években második nyelvként elsajátított kétnyelvű beszélők milyen magyar nyelvvel kapcsolatos fentről lefelé, illetve lentről felfelé ható nyelvi ideológiával szembesültek személyes nyelvi eseménytörténeteik során, és ezen ideológia hogyan alakította a magyar nyelv elsajátításával kapcsolatos narratívájukat. Az elemzésből nyert információk metapragmatikai szempontból rendkívül fontosak, mert bár egy történelmi-politikai szempontból érzékeny témáról van szó, a beszélők nyelvi önéletrajzi narratívái a szubjektív nyelvi adatok és az egykori történelmi-politikai háttér együttes vizsgálata alapján válnak érthetővé, világossá és hitelessé.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Márta Müller
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
