Levélírói profil- és attitűdvizsgálat az Édes anyanyelvünk című rádióműsor hallgatói leveleiben
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.3.335Kulcsszavak:
rádió, nyelvművelés, Édes anyanyelvünk, szociológiai profil, nyelvi attitűdvizsgálatAbsztrakt
A rádiós nyelvművelés a magyar kultúra része, a nyelvünkről való gondolkodás formálója. Az elmúlt száz évben sokféle irányzat, szemléletmód meghatározta. Létértelmét viszont a nagyszámú hallgató adja, akik közül sokan hallgatói levelet is írnak a szerkesztőségbe. Érdemesnek találtam egy metszeten vizsgálatot végezni, amelyből a hallgatói levélírók profilját, kérdéseik-hozzászólásaik tipizálását, valamint nyelvi attitűdvonásaik feltérképezését készítem el. Célom, hogy kirajzolódjon a rádiós nyelvművelés iránt érdeklődők szociológiai profilja, valamint az anyanyelvükhöz fűződő attitűdjük.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Miklós Blankó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.