A magyarországi finnugor nyelvtudomány az ezredforduló után
Áttekintés
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.2.129Kulcsszavak:
tudománytörténet, a magyarországi finnugrisztika a 21. században, etimológia, hang-, alak- és mondattani kutatások, a magyar nyelv rokonsága, nyelvpolitikaAbsztrakt
Ebben a tanulmányban a magyarországi finnugor nyelvészet ezredforduló utáni legfőbb eredményeit tekintem át. Az elmúlt évtizedekben a finnugor kutatások terén jelentős átrendeződés ment végbe. A paradigmaváltás több területen is érzékelhető. A múlt század vége felé elkészültek a nagy hangtörténeti, etimológiai szintézisek, ez a terület mára visszaszorult. Előtérbe kerültek az élőnyelvi kutatások, a társas nyelvészet főbb kérdései, elsősorban a kétnyelvűség, a nyelvelhalás, a revitalizációs folyamatok vizsgálata, valamint az irodalmi nyelvek kialakulásának kutatása. Egyre nagyobb teret kap a kisebb finnugor népek néprajza, folklórja is. Az élőnyelvi kutatások révén egyre több elméleti nyelvészeti tanulmány születik, felfejlődött a nyelvtipológia-kutatás. A nyelvek mai állapotáról szerzett információk emellett termékenyítőleg hathatnak a történeti kutatásokra is. Az angol nyelvű publikációk révén erősödik a magyarországi finnugrisztika nemzetközi beágyazottsága. A paradigmaváltás Finn- és Észtországban is hasonló módon megy végbe. Írásomban áttekintem az etimológiai, a hang-, alak- és mondattani kutatások legfontosabb eredményeit, elsősorban a monográfiákra és a nemzetközi fórumokon megjelent publikációkra koncentrálva. Szólok a nyelvpolitikai helyzetről, a kétnyelvűség-kutatásokról, az irodalmi nyelvek vizsgálatának fellendüléséről, a szövegkiadásokról. Külön figyelmet fordítok arra, hogyan lépnek fel a tudósok az utóbbi időben nagymértékben felerősödött finnugorellenes nézetekkel szemben.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
