Gondolatok a lexikográfiáról
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.1.1Kulcsszavak:
lexikográfia, metalexikográfia, szótárkészítésAbsztrakt
A szótár, akárcsak a Biblia, a könyvek könyvének nevezhető, minden nemzet nyelvének első számú könyve. Anatole France-t gyakran idézik: „a szótár az egész univerzum ábécé sorrendben”, egy könyv, amely az összes többi könyvet is tartalmazza: csak elő kell venni őket. Szerzője, a lexikográfus fontos társadalmi szerepet tölt be azzal, hogy óhatatlanul hozzájárul a nyelvi normák kialakulásához és fejlődéséhez, noha nem is akar normákat felállítani, és nem is kell tőle elvárni. A domináns szó- és kifejezéskészlet, az adott nyelv domináns használatának bemutatásával részt vesz annak legitimációjában, terjesztésében, a jövőbeni nyelvi normák kialakításában. A rengeteg nyelvfüggő kulturális sztereotípiát tartalmazó két- és többnyelvű szótárak viszont egyfajta interkulturális hídnak tekinthetők a nyelvek között és a nyelvek között. Az írás felvázolja a lexikográfus munkájának fő kihívásait, a szótár mikro- és makrokozmoszának felépítését, beleértve az ezzel járó nehézségeket, és kitér a nyomtatott és a digitális/online szótárak összehasonlítására is.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vilmos Bárdosi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.