Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből
Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.4.471Kulcsszavak:
reformkor, nyelvemlékkiadás, Magyar Tudós Társaság, Döbrentei Gábor, Régi Magyar Nyelvemlékek, forrásközlési elvek, névmagyarosításAbsztrakt
A reformkor függetlenedési törekvései során felértékelődött a nyelv kérdése. Az 1830-ban megalakuló Magyar Tudós Társaság intézményes keretet adott a magyar nyelv ápolásának: első és legfontosabb feladata a nemzeti nyelv művelése. 1832-ben döntöttek arról, hogy a lappangó régi magyar kéziratokat össze kell gyűjteni, hogy az elavult magyar szavakat és a régi magyar szerkezeteket kimentsék a nyelvemlékekből; a magyar történelem oknyomozó feltárásához a hazai könyvtárakban lévő kéziratok felkutatását, eredeti oklevelek összegyűjtését, lemásolását, majd kútfők gyűjteményében kiadását határozták el. Az összegyűlt nyelvemlékeket először a Régi Magyar Nyelvemlékek sorozatban adták közre. A szerkesztéssel és a nyomdai előkészítő munkákkal Döbrentei Gábort bízták meg 1834-ben. Az 1. kötet 1838-ban, a 2. 1840-ben, a 3. 1842-ben jelent meg. A 4–5. kötet szerkesztését 1888-ban Volf György fejezte be. Az RMNy. forrásközlési alapelvei ma is helytállóak, bár a szövegkiadásban vannak hibák. Döbrentei Gábor (1785–1851) az Akadémia egykori titkára, irodalomszervező, fordító, író – irodalomtörténeti megítélése ellentmondásos. Legnagyobb érdeme a nyelvemlékek gyűjtésében végzett munkája, de nyelvújítóként is tevékenykedett: szóalkotásai mellett a budai hegyvidék neveinek visszamagyarosításában vállalt fontos szerepet.
##submission.downloads##
Megjelent
Verziók
- 2018-12-12 (2)
- 2018-12-12 (1)
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Erika Terbe
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
