Folklórból stilizált világkép
Nyelv és stílus Tamási Áron csonka trilógiájában
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.3.302Kulcsszavak:
folklórlingvisztika, mágikus realizmus, székely furfang, folklorisztikus világkép, kitágított valóságAbsztrakt
A tanulmány középpontjában Tamási Áron Jégtörő Mátyás (1935) című regénye áll, amelyet írója és több kortársa is a legjelentősebb művének tartotta. Tamási Ábel-trilógiája sikere után újabb trilógia írásába kezdett, amely azonban hiányos maradt: csak a Jégtörő Mátyás és a Ragyog egy csillag (1938) készült el. A két regényt felfogásuk, hátterük és szereplőik összekapcsolják egymással, de lényeges különbségek is vannak a folklorisztikus jelleggel és az ázsiai hatásokhoz (buddhizmus) visszanyúló Jégtörő Mátyás és a népi vallásosság köré összpontosuló Ragyog egy csillag között. Összességében azonban a két regényt egy teljesen sajátos „mágikus realizmus” jellemzi. Jelen folklór-nyelvészeti elemzés keretét (i) a két regény népmese jellege és (ii) népnyelvi szóhasználata, valamint (iii) az általuk követett folklórhagyomány és (iv) a transzcendencia adja. Konkrétabban a következő szempontokat követik nyomon: szellemek állati formában, beszélő vadállatok, segítő szellemek, népi vallásosság; Erdélyi mancsosság, hasonlatok halmaza, mondatkészletek, közmondások, tájszólások, szemdialektus, nyelvtani szerkezetek, névadás; boszorkányok, boszorkányok, tabuszavak, meztelenség (erotika), tárgyak. Mindezek a tényezők együtt alkotnak páratlan folklorisztikus világképet, Tamási saját szavaival élve „kiterjesztett valóságot”, amelyet az író mindig pozitív küldetéstudatával, a derű filozófiájával terhel.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Géza Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
